– Mit kívánnak hangsúlyozni az alapítás ezredik évfordulóját ünneplő jubileumi év során, és melyek azok a programok, amelyeket fontosnak tart megemlíteni?
– Advent első vasárnapján, az egyházi év kezdetén az egyházmegye ezeréves jubileumát körlevéllel indítottuk el, a jubileumot jövőre az egyházi évvel, Krisztus Király ünnepével fejezzük be. A jubileumi egyházi év alatt Pécsett is lesznek programok, de nem marad ki az egyházmegye többi része sem.

Azt szeretnénk elérni, hogy az a vallását gyakorló réteg, amely az elmúlt évtizedekben darabokra törött, és nehezen tud közösséggé formálódni, most ismét közösséget alkosson, és érezze, hogy mi Valaki mögé akarunk felsorakozni. Valaki mögé fölsorakozni – ettől első pillanatban megijednek az emberek, mert pártra, kormányra gondolnak. Mi azonban Krisztus akarjuk középpontba állítani, és mindazokat az értékeket, amelyeket ezer év alatt ez az egyházmegye kapott. Hozzátehetnénk még azt a hatszáz évet is, amelyről az ókeresztény emlékek tanúskodnak. Advent első vasárnapján felolvasott körlevelemben erre az összefogásra, a közösségépítésre hívtam fel a hívők figyelmét, amely gazdagít minket. A kereső embereknek pedig, akik valamilyen okból eltávolodtak Krisztustól és az Egyháztól, vagy egyáltalán nem is találkoztak vele, a kultúra közvetítő szerepét hangsúlyozzuk programjainkkal.

Az idei Pécsi Advent rendezvénysorozata szintén ezt tűzte ki célul a különböző programokkal a székesegyházban, a Dómmúzeumban és a Kocsis László teremben – minden program a maga helyén, a szakrális programok a templomban, a vallásos tartalmú programok a Dómmúzeumban, a népi játékok, betlehemesek is a maguk helyén. Nem rangsort állítunk fel a programok között, hanem azt szeretnénk érzékeltetni, hogy van szakrális, van vallásos és van profán program, és mindegyik a maga helyén képes arra, hogy közelebb vigyen Krisztushoz és közösséget teremtsen az emberek között. A roráte miséket és az este hat órakor kezdődő rózsafüzér-imádságot is Pécsről közvetíti a Mária Rádió. Ez méltó elindítása ennek a jubileumi esztendőnek.

A húsvét előtti lelki felkészüléskor az egyházmegye különböző városaiban – Pécsett, Szekszárdon, Tamásiban, Siklóson és Szigetváron – tartott triduumok során is arra törekszünk majd, hogy Krisztus felé, a vele való közösség felé fordítsuk az embereket. A székesegyházi koncertek szintén hozzájárulnak a lelkek felemeléséhez. Meghirdettünk egy pályázatot is, egy mise komponálására, amelyet majd augusztus 23-án, a millenniumi év főünnepén szeretnénk bemutatni.

A Máriagyűdre és a Szentföldre vezető zarándoklatokat is a jubileumi év jegyében, a közösségépítés, az összetartozás hangsúlyozásának szándékával szervezzük meg. Október 23-tól 25-ig pedig regionális taizéi találkozó lesz Pécsett, összekapcsolva a fiatalok nemzetközi találkozóját Boldog Mór ünnepével.

– Lesznek-e a várossal közösen szervezett, tekintettel arra, hogy 2010-ben Pécs Európa kulturális fővárosa lesz?
– Nagyon örülnék, ha pozitívumokról számolhatnék be, de úgy látom, hogy ez az együttműködés nem zökkenőmentes. Elviekben mindenki megígéri az együttműködést, de a gyakorlatban ez nehezen megy. Az Európa kulturális fővárosa programsorozat szervezői nem érzik, hogy az egyházmegye ezer éve, keresztény múltja az az alap, amelyre Európa kulturális fővárosa épül. Ebben a gondolkodásban az elmúlt évtizedek felfogása, egyházellenessége érződik.

– Hívtak-e vendégeket más, esetleg külföldi egyházmegyékből is?
– Az egyházmegyében sok horvát és német ajkú hívő él. Horvátországból és Németországból is érkeznek zarándokok, és az áprilisban sorra kerülő egyháztörténeti konferenciát a Gyulafehérvári Egyházmegyével közösen szervezzük.

Neumayer Katalin/Magyar Kurír