A felhős, borult idővel induló nap 9 órakor közös reggeli imával kezdődött, amelyet a Központi Papnevelő Intézet kispapjai vezettek. 10 órakor Szegedi László, a Váci Egyházmegye papja, Tápiósüly plébánosa tartott előadást a plébániakertben.

Szegedi László előadásának elején rámutatott arra: Jézus Krisztus pap volt, de nem egy nép papja, hanem saját népet hozott létre. Nem szimbolikus vallási szertartásokkal fejezte ki egy nép tiszteletét Isten előtt, hanem életáldozatával, és egész életét Istennek áldozta.

Emlékeztetett, hogy az emberek egész élete áldozat; aminek áldozzuk az életünket, azzal azonosulunk: önmagunknak, vagy a Sátánnak, vagy Istennek áldozhatunk. A szolgálati papság egyik feladata a szentségek kiszolgáltatása, s a királyi papságra pedig azért is van szükség, mert a szentségek kiszolgáltatása önmagában nem elég: Krisztus életébe be kell kapcsolódnunk.

11 órától a fiatalok szokás szerint különböző fakultációkon vehetnek részt: a keresők számára Kerényi Lajos tartott előadást; az előadóval a plébániakertben beszélgethettek tovább a fiatalok, lehetőség nyílt kiscsoportos foglalkozásokra, szerzetesekkel való találkozásra. Ismét volt biblikus fakultáció, Mazgon Gábor vezetésével; Gábriel Zoltán pedig az Egyházban végzett szolgálatokról tartott előadást a fiataloknak a napköziben. Idén is volt „Kérdezz! Felelek” a református templom gyülekezeti termében, Brückner Ákos Előd OCist vezetésével. A kiscsoportos beszélgetések helyszíne ezúttal is a Duna-part volt, a kálvária alsó kápolnájában pedig szentségimádásra volt lehetőség. A Gyerekmaros szervezői az egész heti esőzések miatt végül a művelődési házban tartottak foglalkozást a kisebbek számára.

A találkozóra nem először érkezett vendég Ausztriából, Markus Muth szövetségi ifjúsági referens személyében.

A program az ebédszünet után, 14 órakor szentségimádással folytatódott, amelynek az időközben eleredt eső miatt már a plébániatemplom adott helyet, s 16 órakor a szentmisére szintén itt került sor Udvardy György esztergom–budapesti segédpüspök vezetésével.  

A püspök szentbeszédében kiemelte: az egyháznak vagyunk élő tagjai, és mint élő kövek építjük magunk tehetségével Isten szent egyházát az ő útmutatása és tanítása által. Ugyanakkor mi magunk is, külön-külön a Szentlélek templomai vagyunk, megkaptuk a Szentlelket, s így tudunk testvéreink szolgálatára lenni. Szent hely a templom, Isten hajléka, mert az ő törvényei érvényesülnek benne. Istennek lefoglaltak vagyunk, a szentségre meghívottak vagyunk, az Egyház szándéka szerint akarjuk megvalósítani, élni életünket. A templomban mi magunk valósítjuk meg az Isten által akart szentséget, hiszen mi vagyunk a Szentlélek temploma, Isten lakik bennünk. Szent hely vagyunk, nem tehetünk akármit önmagunkkal, Istennek lefoglaltak vagyunk, meg kell valósítanunk életünkben, amit Isten elgondolt rólunk.

Ezt úgy tehetjük meg – folytatta Udvardy György –, ha alapvető elgondolásainkat, vágyainkat alárendeljük Isten szentségének. Mindannyiunkban ott van a vágy arra, hogy szeressünk és szeretve legyünk, de a legnagyobb kérdés az: mi az igazi szeretet? Látjuk, hogy hányféle ideológia, eszmerendszer akar erre választ adni nekünk, de aztán útfélre dobnak bennünket. Mi Krisztusra akarunk figyelni amikor azt akarjuk megtudni, hogyan kell szeretni. Krisztus azt tanítja: akkor szeretünk jól, ha elfogadjuk a Jóisten tervét rólam, mert ő gondoskodik rólam és pontosan tudja, mire van szükségem. Szintén mindannyiunk alapvető vágya, hogy megismerjük az igazságot. Napjainkban divatos a kérdező magatartás, azonban csak akkor vezet ez el az igazsághoz, ha a választ is be tudjuk fogadni. Az egyház válasza biztos, bízzunk benne, mert elvezet a teljes igazságra, ez azonban nem szabad, hogy gőggel, hamis biztonsággal töltsön el. Arra is mindannyian vágyakozunk, hogy egyszerre szabadok lehessünk és elköteleződjünk. Aki csak a szabadságra helyezi a hangsúlyt, de nem kötelezi el magát sem egyház, sem közösség, sem a társadalom felé, rosszul éli meg a szabadságát. S ha valaki megteszi ezeket az elköteleződéseket, de nem szabadon, nem örömmel, akkor nem tudja ezt jó lélekkel tenni egész életében. A szabadság és az elköteleződés összetartozik, s erre Jézus adja a legkiemelkedőbb példát: teljesen szabadon kötelezi el magát. Akkor válhatunk tehát az egyház élő köveivé – foglalta össze mondandóját a püspök –, ha ezeket az alapvető vágyakat Istenre bízzuk, átengedjük neki, hiszen ő szeret, nem akar becsapni bennünket és soha nem vonja vissza hűségét.

A szentmise végén köszöntötték Udvardy György püspököt, aki idén ünnepli 50. születésnapját. A püspök köszönő szavaihoz hozzátette: ez az esztendő ezüstmiséjének is ünnepe. Szintén nagy tapsot kaptak Kemenes Gábor, Somogyi Sándor és Szegedi László atyák. Brückner Ákos Előd kiemelte, hogy a Gyerekmaros idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Annak idején 10 gyerekkel indult a kezdeményezés, ma 780 gyerekről gondoskodnak a találkozó napján – tette hozzá. Az ünnepeltek, a Gyerekmaros szervezői és segítői tiszteletére elénekelték az ároni áldást. A művelődési házban szentmisén részt vevő Gyerekmaros szervezői a Mária Rádió segítségével szintén szóltak néhány szót a templomban összegyűlt fiatalokhoz és a két helyszínen egyszerre elénekeltek egy dalt.

A szentmise után közös éneklésre várták a fiatalokat. A találkozó során Sillye Jenő és barátai, valamint az Eucharist zenekar végzett zenei szolgálatot.

Az őszi találkozóra október 2-án kerül sor.

Magyar Kurír