„Kifejezi a katolicizmus egységét” – Az 1938-as eucharisztikus világkongresszus főoltáráról

Kultúra – 2021. május 7., péntek | 20:59

Tizennégy pályamű közül választották ki, hogy kinek a terve alapján épül meg a főoltár az 1938-as eucharisztikus világkongresszusra. Ki volt Lechner Jenő, aki végül megnyerte a pályázatot, és hogyan valósultak meg az elképzelései a Hősök terén?

Nagy kihívás, ha az ember építészdinasztiába születik. Az még nagyobb, ha az a Lechner család. Lechner Ödönnek óriási szerepe volt Budapest mai városképének kialakításában.

Unokaöccse, Kismarty-Lechner Jenő nehezen vette a gimnáziumban a kihívásokat, végigbukdácsolta a fővárosi középiskolákat. Építészvénája azonban korán megmutatkozott. A Budapesti Műszaki Egyetemen a korszak nagyjai: Steindl Imre, Hauszmann Alajos és Czigler Győző is tanították. Első munkahelye Hauszmann irodájában volt, így a budavári palota munkálataiba is bekapcsolódhatott. 1905-ben a Műegyetemen tanársegédi, majd adjunktusi állást kapott.

Tudatosan törekedett a saját stílusa megtalálására munkáiban, és eltávolodott Lechner Ödön formanyelvétől. A modernitás mellett a magyar népi motívumkincs megőrzése, újragondolása köszön vissza terveiben.

Lechner részt vett a népiskola-építési programban. Számos síremlék tervét is elkészítette, ezek közül kiemelkedik Jókai nyughelyének kialakítása. Igazán ismertté azután vált, hogy IV. Károly 1916-os koronázására ő tervezte a trónsátrat és a főoltár baldachinját. A miskolctapolcai gyógyfürdő vendéglője és szállója mellett a Néprajzi Múzeum pályatervét is elkészítette. Rózsahegyi Kálmán Tartsay úti villájának és a Regnum Marianum-templomnak a terveit is ebben az időszakban vetette papírra. (…)

Az 1930-as években már bekapcsolódott Lechner Jenő munkáiba fia is. Közös munkájuk gyümölcse volt az eucharisztikus kongresszus főoltára.

1937 augusztusában nyilvános tervpályázatot írt ki a világesemény előkészítő főbizottsága a főoltárra. Tizennégy beérkezett mű közül Lechner és fia nyert. Az első vázlatokat több alkalommal módosították. A Hősök terén lévő emlékmű kolonnádja közé vékony pillérekkel tagolt, lapos teraszos modern alépítményt terveztek. Ehhez két torony kapcsolódott. Az alépítmény közepére került az oltárbaldachin, a római Szent Péter-bazilika Bernini által tervezett barokk főoltár-baldachinjának mása. Az eredeti méreteit nyolcadára csökkentették Lechnerék. Az oszlopokat gipszből öntött részekből állították össze, a belsejükben villanyvezeték, villámhárító és csatorna is volt. A két torony helye többször változott, végül az emlékmű hátoldalához illeszkedett, a hátsó homlokzat lépcsőfeljáróján száz-száz lépcsőfokot alakítottak ki.

A tornyokban kaptak helyett a hangszigetelt rádióközvetítő-fülkék és a sajtóiroda. Nyolcszáz köbméternyi fát, ötholdnyi fenyőerdőt vágtak ki a főoltár elkészítéséhez. A teljes építmény térfogata 15 ezer köbméter volt. A faszerkezetekre függönyök kerültek, amelyen a magyar nép és az Eucharisztia fő szentjeit ábrázolták. Az oltár fő színei a fehér, az arany és a bíbor voltak. Lechner Jenő úgy nyilatkozott, hogy az oltárt úgy kellett a térszerkezetben megvalósítani, hogy az „építmény formában és színben (…) kifejezze azt, hogy a katolikus hitélet középpontja ezekben a napokban a mi fővárosunk. Amikor az Eucharisztikus Világkongresszuson a pápa kiküldöttje Budapesten a szentmisét mondja, a római pápai oltár mennyezetének hasonmása borul föléje. Ez kifejezi a katolicizmus egységét”.

Lechner Jenő ebben az időszakban egyre inkább támaszkodott munkatársaira, mivel a látása nagyon meggyengült. Vázlatait így kollégái vastag vonalakkal rajzolták meg, amelyeket ő utána nagyítóval végignézett. Az egyetemen úgy tartotta óráit, hogy a kivetített képeket már nem látta, de fejből tudta azok minden részletét.

1936-ban Lechner Jenő tervei alapján született újjá a Bécsi kapu. Nevéhez fűződik a remetekertvárosi Szentlélek-plébániatemplom is. A Szent István-bazilika leégett kupolájának újjáépítése volt az utolsó nagy munkája. 1962-ben hunyt el.

A Lechner Jenőt bemutató teljes cikk ITT olvasható.

Forrás: Lechner Tudásközpont; NEK

Fotó: Wikimédia Commons

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria