„Megújulás a gyökereknél” – Egyházmegyei zarándoklat Szentjobbon

Külhoni – 2017. szeptember 12., kedd | 10:12

Kisboldogasszony ünnepén, Szűz Mária születésnapján, 2017. szeptember 10-én a nagyváradi egyházmegye hívei Szentjobbon gyűltek össze, hogy hálát adjanak, és kérjék a Szűzanya további oltalmát. Az ünnepi szabadtéri szentmise főcelebránsa Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek volt.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az előző évben megtartott zarándoklat alkalmával a plébániatemplom már kicsinek bizonyult a hívek befogadására, ezért idén az apátság udvarán erre az alkalomra kialakított helyen mutatták be az ünnepi szentmisét. Öröm volt tapasztalni, hogy sokkal több zarándok érkezett, mint amire a szervezők számítottak: volt, aki gyalog, mások biciklivel, ismét mások gépjárművek segítségével érkeztek. A zarándokcsoportok előbb a templomba vonultak, ahol hálát adtak a Szűzanyának oltalmáért. A korábban érkezők bekapcsolódtak a közös ráhangoló imádságba.

A szentmise bevezetőjében Böcskei László nagyváradi megyéspüspök köszöntötte a résztvevőket, kiemelte, hogy a Szent László-évben különös módon ünnepeljük meg a Boldogságos Szűzanyát, Szent Istvánt és Szent László királyt. A főpásztor hangsúlyozta az idei jubileumi év mottóját: „Megújulás a gyökereknél”. Nemcsak Váradon a várban, ahol Szent László élt, van az egyházmegye bölcsője, hiszen ha a kezdetekre gondolunk, eljutunk Szentjobbra is. Itt is fellelhetőek azok a gyökerek, amelyekre jó visszagondolni, hogy megerősödjünk hitünkben és a tanúságtételben.

Homíliájában Bábel Balázs érsek kiemelte, hogy Szent István királyunk volt az, aki fölajánlotta a koronát a Szűzanyának, vele együtt magyar népét. Így lett patrónánk a Boldogságos Szűz. Ha Imre herceg nem halt volna meg, erre a tettre nem került volna sor. Az isteni gondviselés sokszor kifürkészhetetlen, olykor számunkra egy esemény lehet tragikus, de a későbbiekben rájövünk, hogy hasznunkra válik. Így jártunk mi is, Imre herceg halála által lett Szűz Mária a mi patrónánk.

Szent László király a szabolcsi zsinaton megalapozta a Szűz Mária-ünnepeket, bevezettette az esti harangszót, amelyben hálát adunk, és köszöntjük a Szűzanyát is. Mária a mi anyánk, amíg emlékezete él, tisztelete összefog minket. A családban az anya az a személy, aki összetartja a családot. Amíg él, a testvérek találkoznak, utána gyakran széthullik a család.

A szentmise végén az egybegyűlt zarándokok körmenetben vonultak a Brünni Fekete Madonna felújított kegyképével Szentjobb utcáin, majd a templomba visszatérve, visszahelyezték azt a templomban található helyére.

Szentjobb a partiumi Bihar megyében, Nagyváradtól mintegy 40 kilométerre északkeletre, a Berettyó jobb partján fekszik. Szentjobb nevét Szent István király kézereklyéjéről, a Szent Jobbról kapta. Az első magyar király leválasztott jobb karját Mercurius, a székesfehérvári királyi bazilika őrkanonoka vitte az akkor Berekisnek nevezett településre 1061 körül, minden bizonnyal azért, hogy az ereklyét megóvja az akkortájt kitört pogánylázadásoktól. I. István székesfehérvári sírjának a király szentté avatása kapcsán történt 1083-as felnyitása után Szent László királynak tudomására jutott, hogy a jobb kezet hol őrzik. Ekkor elzarándokolt a faluba, amelynek a Szentjobb nevet adta. A török hódoltság idején az ereklyét Fehérvárra menekítették, és sosem tért vissza Szent Jobbra.

Forrás és fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria