„Ne elégedjetek meg a személyes életszentségre törekvéssel” – Pap- és diakónusszentelés Egerben

A főpásztor szentbeszédében elsőként örömének adott hangot amiatt, hogy ilyen szép számban gyűltek össze a hívek a pap- és diakónusszentelés ünnepére. Külön kiemelte a Szentlélek-imacsoport tagjait, akik a sárospataki bazilikától zarándokoltak az egri főszékesegyházig a káplánjuk vezetésével, csaknem 150 kilométert hat nap alatt gyalog megtéve. Ternyák Csaba külön köszöntötte a jubiláló paptestvéreket is.

Az érsek kifejtette, hogy nagy az öröm azért is, mert a szentelendők hivatástörténete, a nehézségek és akadályokat, melyeket le kellett győzniük, vezethetett el ahhoz a pillanathoz, ahogyan most itt állhatnak az oltár előtt. Az pedig, hogy különböző lelkiséget képviselnek, rajtuk keresztül mutatja meg a világ számára az Egyház lelki gazdagságát. A most papszentelésre váró öt diakónus három szemináriumban nevelődött, de az ideál, ami mindannyiuk szívét betölti ugyanaz: Krisztushoz szeretnének egyre jobban hasonlóvá válni. Erre a Krisztusra, a Mesterre mondtak igent, amikor elfogadták a hívását, ma pedig a szentelésük által Ő is igent mond rájuk.

Ternyák érsek utalt arra is, hogy a Krisztushoz való hasonlóság elérése életre szóló feladat, hiszen mindannyian állandó fejlődésre szorulunk. A továbbiakban ehhez példaként a többi paptestvért állította a szentelendők elé: lássák meg, hogy az úton nincsenek egyedül. Ők is segítsék és támogassák egymást, hiszen a kézfeltétel, amelyben részesülnek, egymással is, de az Egri Főegyházmegye összes papjával is összekapcsolja őket.

Ezután Szent Pál apostol Timóteusnak írt, a szentleckében elhangzott mondatait idézte a főpásztor: „Ne hanyagold el a benned levő kegyelmet, amelyet a prófétai szó által a presbiterek kézföltételével kaptál. Ezekre a dolgokra legyen gondod, ezeknek szenteld magadat, hogy lelki előre haladásod mindenki előtt nyilvánvaló legyen. Ügyelj magadra és a tanításra. Légy állhatatos benne! Ha ezt teszed, magadat is, hallgatóidat is üdvösségre segíted.”

Ternyák Csaba köszönetet mondott az abaújszántói, a jászberényi és a szendrői plébániáknak, amiért papot adtak az egyházmegyének. Ugyanígy a Neokatekumenális út minden tagjának, külön a Resch családnak a két szentelendő testvérért.

Beszédét folytatva az egri érsek a diakónusokért is háláját és örömét fejezte ki, akik közül hárman az Érseki Szemináriumban, egyikük pedig a Redemptoris Mater Egyházmegyei Missziós Szemináriumban készül a papságra.

Ahogy Ternyák Csaba mondta a diakónusoknak: szentelésük révén a presbitériumnak, az egyházmegye papi testületének tagjai lesznek. A kézrátétel az ebbe való befogadás jele.

Ezután minden szentelendőt arra intett, hogy ne elégedjenek meg a személyes életszentségre törekvéssel, mert az nem is lehetséges. Ahogyan a pap szolgálata sem magányos helytállás vagy küzdelem, hiszen egyedül nem tudnak megszentelődni, csak a hívekkel együtt: általuk és közöttük élve. Legyenek ezért mindannyian olyanok, mint a Jó Pásztor és legyenek Krisztus feltámadásának tanúi és állandó hirdetői.

Végül köszönetet mondott az érsek mindhárom szeminárium rektorának és elöljáróinak és mindenkinek: paptestvéreknek és hívőnek, a szülőknek és barátoknak, akik valamilyen módon az oltárhoz segítették a szentelendőket. Megköszönve eddigi imájukat, egyben tovább buzdította a híveket arra, hogy azután is rendszeresen imádkozzanak papi és szerzetesi hivatásokért. Legvégül a Boldogságos Szűz Máriának, a papok Édesanyjának és Szent János apostolnak, az Egri Főegyházmegye patrónusának közbenjárását és a Jóisten bőséges áldását kérte a szentelendők életére és szolgálatára.

A szentelés szertartása után főpásztorukkal együtt mutatta be az öt újmisés a szentmiseáldozatot, közben a négy új diakónus végezte az oltárszolgálatot.

Imádkozzunk diakónusainkért és újmiséseinkért, hogy kitartó hűséggel tudják végezni szolgálatukat!

A teljes képgaléria IDE kattintva érhető el.

Forrás és fotó: Egri Főegyházmegye

Magyar Kurír