A csodatévő bazilita szerzetes, Pásztory Árkád életét feldolgozó könyvet mutattak be Bujánházán

Kultúra – 2021. március 4., csütörtök | 11:24

Ciprian-Emanuel Honca muzeológus Pásztory Árkád bikszádi házfőnök és túrvékonyi földbirtokos című könyvét február 28-án mutatták be a romániai Bujánházán (Bikszád mellett). A kegyes atyaként ismert, csodatevő hírében álló bazilita szerzetes Szatmár megye egyik legvitatottabb alakja, a most megjelent könyv izgalmas információkkal szolgál különleges életével kapcsolatban.

Ciprian-Emanuel Honca muzeológus – doktori értekezését megelőzően – idén publikálja kétkötetes könyvének első részét, amelyben – átfogó munka eredményeként – számos bel- és külföldi levéltári dokumentumot tár az olvasóközönség elé. A szerzőt, aki maga is a településen született, nagyapja is segítette a munkában, aki egy ideig a Pásztory Árkád által épített falanszterben élt – számolt be szerkesztőségünknek az eseményről Pallai Béla. A könyv eredeti címe Árkád Pásztory Egumen la Bixad și moșier la Tur, és egyelőre román nyelven elérhető.

A Szatmár Megyei Múzeum által szervezett rendhagyó könyvbemutatót az omladozó kastély közelében rendezték meg. A Szatmárnémeti Dinu Lipatti Állami Filharmónia rézfúvós kvartettje századvégi hangulatot teremtett, majd Răzvan Roșu, Marin Grigorean és Vasile Zele zenéje is kiválóan beleilleszkedett az egykoron hatalmas birtok megmaradt épületegyüttesének légkörébe.

Elsőként Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatója méltatta a kötet szerzőjének kitartó munkáját, majd Remus Vârnav beszélt a könyvről és a szerzetesről. Ezt követően a szerző mesélte el személyes élményeit, szülőföldjéhez való ragaszkodását, a könyv megírásának körülményeit. Az előadást dedikáció követte.

A résztvevők megcsodálhatták a romos kastélyban kiállított képgyűjteményt és megtekinthettek korabeli dokumentumokat és újságcikkeket is.

***

Pásztory Árkád Kislonkán (Máramaros vármegye, Lunca la Tisa, Románia) született 1844. október 14-én. 1860-ban, a gimnázium elvégzése után a máriapócsi Nagy Szent Bazil Rend szolgálatába állt, ott végezte el teológiai tanulmányait is. 1870. április 17-én szentelték pappá. Miszticén, Munkács-Csernekhegyen, Máriapócson, Penészleken, Krasznibródon, Kisbereznán és végül Bikszádon töltött el rövidebb-hosszabb időt.

1899-ben saját rendje vizsgálatot indított ellene, bizottság elé citálták, ahol vallatóra fogták vagyonával, csodatételeivel és életvitelével kapcsolatosan, ugyanis Pásztory Árkádnak akkoriban 400 hold földje, Szatmárnémetiben tizenkét szobás háza volt, és további kisebb ingatlanokkal is rendelkezett. Végül 1902 februárjában a Szent Bazil Rend örök időkre kizárta soraiból.

A rend nélkül maradt szerzetes ezt követően a Szatmár vármegyében található Túrvékonyát választotta lakóhelyéül. Itt birtokát valóságos gazdasági központtá fejlesztette: templomot, kápolnát, kúriát épített, sőt zeneiskolát is működtetett tehetséges fiatalok számára. Túrvékonya közelében árvaházat és szegényházat tartott fenn. A megye második leggazdagabb embere volt, mégis visszavonultan élt, és híres volt jótékonykodásáról. „Téli időben van rá eset, hogy naponta százötven szegényt is ellát eledellel és szállással, misztikussá, legendássá lett Pásztory élete” – írták róla. Alakját vallásos rajongás övezte. Egy anekdota szerint a pápa személyesen is fogadta: a katolikus egyház feje térdet hajtott előtte. Történetét ma is őrzi néhány érintett család. „Olyan hittel fordultak hozzá az emberek, amely kizárt mindenféle kételkedést” – jegyezték fel róla.

Olykor összeütközésbe került egyházával, amelyet politikailag is sok szorongatás ért azokban az időkben, ám amikor 1912-ben a Hajdúdorogi Egyházmegyét megalapították, Pásztory az egész vagyonát a püspökségnek ajánlotta fel. 1915 áprilisában Nyíregyházára költözött, ahol a püspök palotájában szállt meg. Nyíregyházán hunyt el 1916. február 22-én, sírja az Északi temetőben található.

Felhasznált irodalom:
Endrédi Csaba: A magyar görögkatolikus papság népszerűtlenségének okai és a hajdúdorogi egyházmegye elleni támadások a püspökség megalakításának időszakában in: Falak és válaszvonalak a történelemben; Terminus könyvek 1.; Sorozatszerkesztő: Kiss Lajos András. Nyíregyházi Főiskola Történettudományi és Filozófia Intézete, Nyíregyháza, 2014. 417–426.

 

Forrás: Pallai Béla/Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Pallai Béla és Remus Țiplea

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria