A domonkosok magyarországi történetéről tartottak előadást Debrecenben

Hazai – 2015. március 31., kedd | 10:03

Március 19-én a debreceni Szent László Domonkos Plébánia melletti II. János Pál Intézetben a domonkos rend magyarországi történetéről tartott előadást Zágorhidi Czigány Balázs történész. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye beszámolóját közöljük.

Domonkosok – református szemmel címmel március 19-én előadás hangzott el Debrecenben a Szent László Domonkos Plébánia mellett működő II. János Pál Intézetben a város katolikus újjászületésének háromszázadik évfordulójához kapcsolódó ünnepségsorozat részeként. Az előadó Zágorhidi Czigány Balázs történész volt, aki – többek között – a Vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény vezetője. Az előadó a Debreceni Egyetemen szerezte bölcsészoklevelét, és ugyanott doktorált. Fő kutatási területe a középkor, és a domonkos rend magyarországi történetével is intenzíven foglalkozik.

Zágorhidi Czigány Balázs előadásában nagy vonalakban felvázolta a rend magyarországi történetét, amiből kiderült, a domonkosok igen viszontagságos időket éltek át hazánkban az elmúlt nyolcszáz év során. A török előtti időkben mintegy ötven domonkos kolostor működött az ország területén, de ezek közül a mai Magyarország területén csak a vasvári kolostor épülete maradt meg, melyet az elmúlt évtizedekben felújítottak. Itt kapott helyet a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény, valamint zarándokszállás is működik falai között.

A rend első háromszáz évének történetére vonatkozó középkori, szétszóródott forrásanyag nem lett összegyűjtve, sem feldolgozva. Az 1600-as évek első felében Sigismundus Ferrarius kapta feladatul, hogy újjászervezze a domonkos rendet Magyarországon, s ő volt az, aki megírta a szerzetesek történetének első modern, forráskritikai kiadását (De Rebus Hungaricae Provinciae Ordinis Praedicatorum..., Bécs, 1637). Az újjászervezés során az első rendházat Szombathelyen alapították (1638). A domonkosok magyarországi története később is viszontagságos volt, önálló magyar rendi provincia csak 1938-ban jött létre Badalik Bertalan OP, veszprémi püspök vezetésével. Átfogó rendtörténeti munka sem készült, bár megjelentek  rendtörténeti válogatások  (Horváth Sándor OP, Iványi Béla, Szalai János, Bőle Kornél OP), közülük azonban az első igazán fontos mű Pfeiffer Miklós kassai kanonok, domonkos harmadrendi írása: A domonkosrend magyar zárdáinak vázlatos története (Kassa, 1917).

A református kutatók közül is foglalkoztak néhányan a középkori egyháztörténet feldolgozásával. E munkálatok nagy jelentőségű eredménye Harsányi András református lelkész 1938-ban Debrecenben kiadott könyve: A domonkosrend Magyarországon a reformáció előtt (reprint kiadása: Kairosz Kiadó, 1999). A 350 oldalas mű a történeti vonatkozások gazdag tárháza miatt igen fontos olvasmány, és további kutatások alapja a 16. század előtti domonkos rendtörténet vonatkozásában. A könyv első része a rend középkori történetével foglalkozik, majd a rendi fegyelem (observantia) visszaállításának  kérdésével összefüggésben részletesen tárgyalja a rendi tanulmányokat (studia), az európai egyetemek közti kapcsolatokat, a magyar domonkosok könyvkultúráját, pasztorációs munkáját. A domonkosrend és reformáció című fejezetben pedig tárgyilagos ismertetést ad a fenti kérdésekkel kapcsolatos elvi álláspontokról.

A domonkos rend átfogó történetét később Implom Lajos készítette el, aki a szétszóratás idején a rendtartomány főnöke volt. Azokban az években a tudományos kutatás elől elővigyázatosságból szigorúan el kellett zárni ezt a művet is. Munkájának egy-két részlete viszont a közelmúltban már napvilágot látott.

Zágorhidi Czigány Balázs kitért arra is, hogy bár a hagyomány szerint létezett Debrecenben is domonkos kolostor a 13–14. században, erről semmilyen megbízható forrás nem maradt fent. Viszont jelentős tény, hogy a vasvári gyűjteménybe sok, az újabb kori rendtörténetre vonatkozó anyag került be, és a kutatók napjainkban is bukkannak újabb forrásokra, amelyek feldolgozása azonban még várat magára.

Az előadás után a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karáról és a Református Hittudományi Egyetemről érkezett kutatók hozzászólásai gazdagították a domonkosok hazai történetével kapcsolatos ismereteket.

Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria