A folyó szinte várta, hogy megszenteljék – Vízkereszt a vízpartokon

Duna

Mivel január 6-án, vízkereszt napján szentelték Felföldi Lászlót a Pécsi Egyházmegye püspökévé, és ezen a szertartáson Kocsis Fülöp érsek-metropolita is részt vett, ezert idén január 5-én tartották meg a vízszentelést a Dunánál, illetve az azt megelőző Szent Liturgiát a Fő utcai Szent Flórián-templomban.

Kocsis Fülöp többek között felelevenített egy régi Cseh Tamás-dalt, amely két barát találkozásáról szól: Désiré hosszú ideje áll már az esőben, bőrig ázott, de továbbra sem mozdul. Odalép hozzá a barátja, Antoine, s azt mondja: „Az arcodra száradt szokásaiddal pedig mi lesz?” Désiré visszakiált: „Lemossa majd az eső; csak nem gondolod, hogy rajtam maradnak?!” Antoine azonban kaján magabiztossággal azt válaszolja: „De igen, azt gondolom, mert az eső sem moshatja le rólad a rossz szokásaidat, a szeretetlenségedet, a bűneidet, a titkolt vétkeidet.”

Teljes beszámolónk ITT olvasható.

*

Gerence-patak

A bakonybéli bencések így fohászkodtak, amikor megáldották a Gerence-patakot január 10-én:

„Kérünk, Szentlelked erejével áldd meg és szenteld meg ennek a pataknak a vizét! Adj egészséget, megtisztulást és megszentelődést mindazoknak, akikhez ez a víz elér, mindazoknak, akik érintik ezt a vizet! Éltesd általa a növényeket és az állatokat, szálljon áldás általa községünkre és az ide érkező vendégekre! Őrizd meg patakunkat szelídségben, óvj meg minket az áradó vizektől és az aszálytól!”

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Rakacai-tó

A Miskolci Egyházmegyében idén hagyományteremtő szándékkal a Rakacai-tavat szentelték meg, hazánk egyik legnagyobb víztározóját. A szertartáson a Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola rakacaszendi tagintézményének munkatársai, valamint a környék lakói is részt vettek Edelény, Martonyi, Rakacaszend és Rakaca településekről.

A élővíz szentelését egy fehér csónakból végezte Balogh Győző János atya, az iskola lelkivezetője.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Szamos

„Ebben az évben nem nekünk kellett leereszkedni a Szamos kiszámíthatatlan és meredek partján, hanem elénk jött, szinte kínálta magát magas vízállásával, hogy megszenteljük – Gajdos László csegöldi parókus maga számolt be az eseményről. – A korábbi években a metsző hideg, a csúszós part, a csontig hatoló szél próbálta utunkat állni, hogy lejussunk a vad és kiszámíthatatlan Szamos habjainál megnyitni az egek kegyelmi forrásait.

Idén a pandémia próbálta meghiúsítani vállalkozásunkat, de a majdnem 15 fok meleg, a kellemes napsütés bátorította a lelkes imádkozókat, a Szamos pedig szinte várta, hogy vizét megszenteljük és imádságainkat zabolátlan sodrával hamar továbbvigye, ahol már szomjazzák és várják az Isten jelenlétének gyógyító erejét, a Jordán áldását.”

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Szinva patak

Miskolc Diósgyőr városrészében szentelték meg a Szinva patakot. Nemrég készült el Miskolc-Diósgyőrben a Szent II. János Pál pápáról elnevezett tér, központi helyen a Szentatya szobrával.

A Szinva patak vizét itt szentelte meg Papp András miskolc-diósgyőri parókus. Az esemény házigazdája a szomszédos templom plébánosa, Mikolai Vince római katolikus főesperes volt.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Tisza

A Nyíregyházi Egyházmegyéhez tartozó Timáron Revák István parókus idén is megszentelte a Tiszát.

A szertartáson mondott beszédében az evangéliumban elhangzó „sötétségben ülő nép” kifejezés értelmezését több nézőpontból vizsgálta: a nép kényelmes, ellustult, lelki szempontból az igénytelenség felé sodródik; de az is lehet, hogy nincs hozzá ereje, képessége, hogy a sötétséget elűzze.

Nekem is kell akarnom a változást – erősítette a hallgatóságot a templomi liturgián, „az Isten, amikor megalkot bennünket, mindannyiunk zsebébe beletesz egy doboz gyufát”. Felidézte azt a képet, ahogyan a sötétben egymás után meggyújtja valaki a gyufát, mely ideig-óráig megnyugvást jelent, de miután az összes elfogyott, a félelem megsokszorozódik az ember szívében. Mert fel kell ismernünk: a gyufa valójában, akárcsak a talentumok „lehetőség, hogy valami nagyobbat, maradandóbbat, jobbat kezdjünk az életünkkel, nem megoldás, hanem lehetőség”.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Tisza

Vásárosnaményban is megszentelték az élővizeket.

„Csak az ember volt az, aki olykor méltatlanul bánt az Isten Fiával, vagy nem értette meg, de a természet sosem. S mikor egy szertartásban ilyen közel állunk a természethez, mely megszentelődik az isteni kegyelem által, fontos, hogy vele együtt mi is megszentelődjünk, és beilleszkedjünk ebbe a természetes rendbe, melyben a teremtmény felismeri és elismeri az ő Teremtőjét. Ha ehhez az kell, változzon meg az életünk folyójának folyásiránya, mint a Jordáné egykor” – fogalmazott Erdei Tamás parókus.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye; Nyíregyházi Egyházmegye; Szent Mauríciusz-monostor; Vásárosnaményi Görögkatolikus Egyházközség

Magyar Kurír