A francia elnök megtekintette a Notre-Dame újjáépítését a tűzvész második évfordulóján

A francia elnök először tett látogatást a tűzvész óta a több mint 850 éves gótikus székesegyházban, melyben 2019. április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet és leomlott a kúp alakú huszártorony.

„A közös büszkeség nevében beszélek, mert hatalmas tettet vittünk végbe az elmúlt két évben, és elkerültük a legrosszabbat. Hatalmas köszönet ezért mindazoknak, akik ezrével segítettek” – hangsúlyozta a francia elnök a Notre-Dame tetején, 47 méteres magasságban, a szétnyílt tetőzet körüli állványzaton, ahol jelenleg köteleken ereszkedve alpinisták a boltívek megerősítésére szolgáló mozgó épületköveket rögzítik vissza a helyükre. A felújításhoz szükséges állványzat stabilizálása csak ezután kezdődhet meg.

Az államfő kiemelte, hogy eddig 35 vállalkozás vett részt a helyreállításban.

Emmanuel Macron két évvel ezelőtt ígéretet tett arra, hogy a székesegyházat öt éven belül helyreállítják. Egy évvel később a koronavírus-járvány miatti első országos karantén alatt videoüzenetben ismételte meg az ígéretét és ismét köszönetet mondott mindazoknak, akik megmentették a katedrálist az összeomlástól, és azoknak is, akik a helyreállításon dolgoznak.

Az már biztos, hogy a munkálatok öt év alatt teljesen nem fejeződnek be. A tűz másnapján megkezdett épületstabilizálási munkát a munkásokat fenyegető ólommérgezés veszélye miatt 2019 júliusban három hétre leállították, aztán ősszel és télen a viharok nehezítették a munkát, egy éve pedig a koronavírus-járvány késlelteti a helyreállítást.

A felújítást vezető kormánybiztos ugyanakkor többször is jelezte, hogy 2024. április 16-án újra lehet majd szentmisét tartani a templomban. „Tartani fogjuk a határidőt” – erősítette meg Jean Louis Georgelin a France Inter közrádióban.

Patrick Chauvet, a székesegyház rektora arról beszélt a műsorban, hogy a látogatók „nem fogják felismerni” a katedrálist a helyreállítás után, mert az évszázadok óta a templomban lerakódott szennyeződés eltávolítása és az épületkövek megtisztítása után a belső tér „fényesebb és világosabb” lesz, a kövek visszanyerik régi szépségüket, ismét fehérek lesznek.

Emmanuel Macron egyébként tavaly júliusban engedélyezte, hogy az eredeti formájában állítsák helyre a leomlott huszártornyot, jóllehet a francia elnök eleinte azt szerette volna, ha kortárs építészeti tervek szerint, a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát magán hordozva épült volna újjá a katedrális.

Az viszont továbbra is kérdéses, hogy ismét ólmot használnak-e hozzá.

A tűzvészben összeomlott, 93 méter magas, fából készült és ólommal borított szerkezetet 1860-ban Eugene Viollet-le-Duc építette, miután az eredetileg 1250-ben épített szerkezetet 1786 és 1792 között lebontották.

A huszártorony felújítás alatt állt, amikor 2019. április 15-én az állványzaton tűz ütött ki. Az állványzat nem omlott össze, de megrongálódott a tűzvész okozta hőben. A deformálódott és a tűzben egymásra olvadt fémhengerekből álló építményt elbontották, de az épület stabilizálása csak a nyár végre fejeződhet be, a tényleges helyreállítás így leghamarabb ősszel kezdődhet meg.

Az országos és nemzetközi gyűjtéseknek köszönhetően a helyreállításhoz 340 ezer adományozótól a világ minden tájáról 833 millió euró (300 milliárd forint) áll rendelkezésre.

*

Ferenc pápa a tűzvész másnapján, 2019 nagykeddjén együttérzéséről biztosította Párizs lakóit a Michel Aupetit párizsi érseknek küldött üzenetében: „A Notre-Dame székesegyházat pusztító tűzvész után szomorúságotokhoz társulok, egyházmegyétek híveihez, Párizs lakóihoz fordulok, és mindenkihez Franciaországban. Ezekben a nagyheti napokban, amikor Jézus szenvedésére, halálára és feltámadására emlékezünk, lelki közelségemről és imádságomról biztosítalak benneteket. Ez a katasztrófa súlyosan megkárosította a történelmi épületet. De meggyőződésem, hogy a tűzvész nemcsak egy épületet sújtott, hanem egy nemzeti szimbólumot is, amely kedves a párizsiak és a franciák számára, saját meggyőződésük sokféleségében. A Notre-Dame a közös emlékezet építészeti kincse, nagy események összejöveteleinek építészeti ékszere, a városban lakó katolikusok hitének és imádságának tanúja.”

Forrás: MTI, Vatican News

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír