A Görögkatolikus Metropólia öt éve

Hazai – 2020. december 30., szerda | 16:39

2015-ben Ferenc pápa a magyarországi görögkatolikusok számára saját jogú és metropolitai rangú egyházat alapított. Az elmúlt öt esztendő legfontosabb történéseit, legmeghatározóbb fejlesztéseit foglalta össze Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye főhelynöke, a metropóliai hivatal vezetője. Írásából részleteket közlünk, szerkesztve.

A Kárpát-medencei görögkatolikusok számára Máriapócs különleges jelentéssel bír. 2015-ben, 1715-ös könnyezésének háromszázadik évfordulóját megünnepelve országjáró körútra indult az Istenszülő máriapócsi kegyképe, hogy hívek ezreivel találkozzon.

2015. március 19-én Ferenc pápa a magyarországi görögkatolikusok számára saját jogú és metropolitai rangú egyházat alapított.

Ferenc pápa döntése öt apostoli konstitúcióban, illetve bullában nyert konkrét jogi formát. 1. Az In hac suprema kezdetű apostoli konstitúcióval a Szentatya új, Magyarországon eddig nem létező egyházi keretet hozott létre a Magyarországi Görögkatolikus Sajátjogú Metropolitai Egyház, rövidített nevén a Görögkatolikus Metropólia megalapításával. 2. A De spiritali itinere kezdetű apostoli konstitúcióval az 1912-ben alapított Hajdúdorogi Egyházmegye főegyházmegyei rangra emelkedett, hivatalos elnevezése pedig Hajdúdorogi Metropolitai Egyház (Hajdúdorogi Főegyházmegye) lett. 3. A Qui successimus apostoli konstitúció az 1924-ben létrehozott Miskolci Apostoli Exarchátust egyházmegyei rangra emelte, ezzel régi vágyát erősítve meg a korábbi Eperjesi Egyházmegye magyarországi közösségeinek. 4. Az Ad aptius consulendum apostoli konstitúció megalapította a Nyíregyházi Egyházmegyét, mely – bár nevében új – mégis ősi, a Munkácsi Egyházmegyéből származó hagyományokkal bírt.

5. Ugyanezen a napon Ferenc pápa Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspököt érsek-metropolitává nevezte ki.

Az újonnan alapított Nyíregyházi Egyházmegye megszervezését apostoli kormányzóként Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök kezdte meg. 2015 októberében őt váltotta – szintén apostoli kormányzóként – Szocska A. Ábel bazilita szerzetes, aki 2018. április 7-i kinevezésétől kezdve megyéspüspökként irányítja a Nyíregyházi Egyházmegyét. A három egyházi vezető Keresztes Szilárd emeritus hajdúdorogi püspökkel kiegészülve alkotja a Hierarchák Tanácsát, ami a Görögkatolikus Metropólia legfőbb vezetőszerve.

A Görögkatolikus Metropólia a három egyházmegyéjében 264 pap (ebből 39 nyugdíjas), 9 diakónus és 62 papnövendék elkötelezett szolgálatával kezdte meg működését. 2020 tavaszán a metropólia egyházmegyéiben 272 pap (köztük 31 nyugdíjas), 14 diakónus és 45 papnövendék szolgál.

Ferenc pápa 2016. január 30-án az ország területén belül a Görögkatolikus Metropólia egyházmegyéinek új határokat jelölt ki, ezzel a Miskolci Egyházmegye Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye egész területére, a Nyíregyházi Egyházmegye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljes területére terjed ki. A Hajdúdorogi Főegyházmegye területe az előbbiekben említett keleti és északi megyék kivételével a többi 16 megyét és Budapestet foglalja magába. A Szentatya döntése értelmében a Metropólia és ezzel az érsek-metropolita székhelye Debrecen városa lett. (Az első püspök, Miklósy István bő száz évvel korábban szintén a cívisvárosban képzelte el az új egyházmegye központját.)

2015-ben tehát a református és római katolikus püspökség mellett Debrecen immár háromszoros püspöki székhely lett. Három, korban szinte egyidős, nyitott és ökumenikus gondolkodású egyházi vezető került a debreceni központú egyházak élére. Rendszeres, havonkénti találkozásuk és ebből fakadó baráti, testvéri kapcsolatuk messze földön híres és példaértékű a magyar egyházak számára.

2017. április 29-én egyházi és állami vezetők jelenlétében szentelték fel a Görögkatolikus Metropólia és a Hajdúdorogi Főegyházmegye hivatalainak reprezentatív épületét.

Az elmúlt öt év ajándékaként megszépült a Miskolci Egyházmegye székesegyháza, kiépült és megerősödött az önálló megyéspüspök által vezetett hivatal, a fiatal és erős, elnevezésében új, de „nagy hagyományokkal rendelkező” Nyíregyházi Egyházmegye püspöki hivatala. A püspöki palota épülete is új arculatot kapott.

Az öt esztendő talán legnagyobb feladatának és kihívásának a metropóliának mint a magyar görögkatolikusság egységének és erejének, életképességének megtalálását és folyamatos erősítését tekinthettük. Gyakran tettük fel a kérdést, mit jelent a „metropolitai egyház”, a metropóliai rangra emelkedett egyház? Mi ennek az értelme? Mi a célja, mi a feladata? Olykor azt is megkérdeztük magunktól, mi a jó ebben. Amikor a válaszadásban csak magunkra hagyatkoztunk, sokszor elbizonytalanodtunk, gyakran el is szomorodtunk. Amikor azonban a teremtő Istentől, az Egyházat folyamatosan megszentelő Titoktól vártuk a választ, sokkal magabiztosabbnak éreztük magunkat: a Szentlélek ott fúj, ahol akar (vö. Jn 3,8). A megújulás zálogaként feladatként éreztük, hogy a Szentlélek fuvallatát mindig észre kell vennünk, különösen akkor, ha nem akarjuk magunkat egyszerűen „földhöz ragadtként” érezni. A kérdéseink megválaszolásában mindenekelőtt és kizárólag Istenre és az ő Szentlelkére szabad hagyatkoznunk.

Egy magyar(ajkú) görögkatolikus az isteni kegyelmet és emberszeretetet talán Máriapócson érzékelheti leginkább.

Nemzeti kegyhelyünk az elmúlt öt esztendőben, gyakran a felújítások és munkálatok közepette, igyekezett az istenit és az emberit összekapcsolni, mindenekelőtt az Istenszülő közbenjárásában bízva. Így épültek fel új zarándokházak, alakultak ki az ideérkező híveket befogadó új szolgáltatások; mára a kegytemplom közvetlen környezetét is csodálatos térkő díszíti, de mindennél fontosabb az a szándék, hogy a zarándok otthon érezhesse magát.

A metropólia mindhárom egyházmegyéjének papi „utánpótlása” 1950 óta elsődlegesen a nyíregyházi szemináriumban, a vele elválaszthatatlanul szoros kapcsolatban lévő főiskolán egyetemi képzés keretében zajlik. Az elmúlt években mindkét hely igen jelentős beruházásokon ment át: a papnövendékek és a teológia iránt érdeklődő fiatalok, jövőbeli katekéták a legkorszerűbb körülmények között sajátíthatják el az isteni tudományt, és készülhetnek fel arra a hivatásra, ami a Lélek ajándéka. A hittudományi főiskola hosszú évek óta a Pápai Keleti Intézet aggregált intézményeként a teológia tudományában a licenciátusi fokozat megadására jogosult; képzési kínálatában a civil hittanár képzés mellett a kántorképzés is szerepel. Az oktatói munkát jól egészíti ki az a tudományos aktivitás (munkacsoportok, konferenciák, kutatási programok), melyek jellemzik a főiskola épületében folyó életet. Jelenleg a szemináriumi kápolna felújítása, belső festése folyik. A főiskola intézményének szervezettségében fejlődött ki a Görögkatolikus Médiaközpont és a görögkatolikus sajtótermékek (Görögkatolikus Szemle, Görögkatolikus Szemlélet) pótolhatatlan világa, melyek képesek a bizánci görögkatolikus hagyomány értékeit a világ minden pontjára eljuttatni.

A keleti szerzetesség magyarországi férfi ágának tagjaiból származó püspökök új feladataival a dámóci szerzetesház átmenetileg megüresedett, ugyanakkor a női szerzetesek számára szerzetesházat alakítottak ki Sajópálfalán.

Kocsis Fülöp metropolita a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat 2010. decemberi alapításakor az „evangéliumi szeretet testet öltéséről” beszélt. Az intézmény 2019 januárja óta mint metropóliai szolgálat igyekszik ezt a gyakran nem könnyű krisztusi követelményt tettekre váltani.

Számos idősotthonban és a gyermekvédelem területén látnak el az egyházmegyékhez hasonlóan fenntartói szerepet. Az ő munkájukat egészíti ki a parókiák fenntartásában működő házi segítségnyújtó szolgálatok. E távlatban fejlődött ki és erősödik tovább a görögkatolikus egyházban a cigánypasztorációs tevékenység, melynek fontos része a miskolci és debreceni roma szakkollégiumok és a nyíregyháza-huszártelepi iskola, valamint azon lelkipásztorok tevékenysége, akik a társadalom talán leghátrányosabb rétegéhez akarják Krisztus evangéliumát elvinni.

A görögkatolikus egyház az elmúlt öt évben még erőteljesebb intézményfenntartói szerepet vállalt, egyrészről az egyházmegyei fenntartású köznevelési intézmények által (intézményeikben ma már több mint tízezer gyermekről és fiatalról gondoskodnak), másrészről az egyre bővülő szociális és gyermekvédelmi feladatok vállalásával.

A magyarországi görögkatolikusok elmúlt évszázadait igen változatos élet jellemzi: megtartani az ősök hitét és hagyományait gyakran az ország legszegényebb falvaiban, másrészt ugyanezen sokszínűséget felmutatni azokon a „szórvány” helyeken, ahol a más keresztény felekezetek mellett a görögkatolikus hagyomány talán kevésbé ismert. E kettős feladatban újultak meg és épültek templomaik és közösségi házaik mindhárom egyházmegye régi és új közösségeiben.

Az elmúlt öt évben kialakult egy olyan, a görögkatolikusságot „összefogó és lelkesítő” programháló, melynek segítségével minden korosztály megtalálhatta önazonosságának mérföldköveit (pedagógusok találkozója, futózarándoklat, görögtűztábor, családtábor, ifjúsági zarándoklat, érettségizők zarándoklata, görögkatolikus bál). Mindezek hátterében kialakult a metropólia hivatala és létrejöttek bizottságai, melyek folyamatosan dolgoznak azon, hogy a magyarországi és részben az anyaországon kívül rekedt, de magyar nyelven imádkozó görögkatolikusok életét is segítsék, az összetartozásukat, anyaországbeli testvéreikkel való egységüket erősítsék.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria