A gyógyító Jézus volt az erdélyi Katolikus Magyar Bibliatársulat táborának témája

Külhoni – 2019. július 30., kedd | 14:16

A gyógyító Jézus, a gyógyulás és az Isten által ránk mért szenvedés volt a központi témája az erdélyi Katolikus Magyar Bibliatársulat fiataloknak és felnőtteknek szervezett bibliatáborában július 18. és 21. között, a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban.

Csíkból, Gyergyóból, Székelyudvarhelyről, Marosvásárhelyről, Háromszék különböző vidékeiről, Kolozsvárról és Nagyváradról érkeztek a résztvevők.

Oláh Zoltán teológiai tanár előadásaiban vázolta Jézus csodás gyógyításainak jellemzőit, illetve a csodák vallási, kortörténeti hátterét. Kiemelte: Jézus a beteg embert a maga egészében akarja gyógyítani, testileg-lelkileg, hiszen a test és a lélek kölcsönhatásban van egymással. Gondoljunk például a béna meggyógyítására, akinek Jézus a bűnbocsánatot és a testi egészséget egyaránt megadja (vö. Mt 9,1–8). Jézus nemcsak a hittel hozzá forduló betegeken könyörül meg, hanem az ördögtől megszállottakon is, akik nem tudnak gyógyulást kérni. A betegek gyógyítása és a gonosz lelkek kiűzése Jézus együttérzését és teljhatalmát mutatja, egyúttal Isten országának eljövetelét jelzi.

A résztvevők többek között részletesen beszéltek a kafarnaumi százados szolgájának meggyógyításáról (vö. Lk 7,1–10). Bár a százados az elnyomó római hatalom képviselője, mégis jótékony ember. Rangja a római katonai hierarchiában kulcspozíciót jelent, ugyanakkor idegen a helyiek körében, ezért nem magától értetődő, hogy Jézus segítségét kéri. Hite példaértékű; az általa kieszközölt gyógyulás Jézus megváltói művének egyetemességére utal.

Noha a százados esetében pusztán szóval és távolról történő közbeavatkozást látunk, Jézus gyakran testi gesztusok igénybe vételével gyógyít, például kézrátétellel (vö. Mk 6,5). Ezek a gesztusok konkrét jelei az isteni megtestesülés megható misztériumának: földi létünk testiségét magára öltve Isten nagyon közel jött az emberhez. Ezek a testi gesztusok azonban nem valamiféle mágikus rituálé elemei – mutatott rá az előadó. – A mágia a bálványimádásra vezethető vissza, Jézus gyógyító gesztusai viszont lényegükben más természetűek: a mennyei Atya akaratának vannak alárendelve.

Jézus gyógyításainak gyümölcse Isten dicsőítése. A gerázai embernek például, miután a démonoktól megszabadította, Jézus azt mondja: „Menj haza a tieidhez, és hirdesd nekik, milyen nagy dolgot művelt veled az Úr!” (Mk 5,19) – emlékeztetett Oláh Zoltán.

A hallottakat kiscsoportos beszélgetésekben dolgozták fel a táborozók, többek között a betegség–függőség–megszállottság kérdéskörét. Körüljárták, mi a különbség közöttük, összefügghetnek-e a bűnnel, milyen tapasztalataink vannak minderről napjainkban. Személyes élmények hangzottak el, értékes tanúságtételek, amelyek által a résztvevők megerősödhettek. Élénk beszélgetések alakultak ki a mágiát illetően, szóba került az emberi orvoslás hatékonysága, korlátozottsága is.

Orvosokra szükségünk van (vö. Sír 38,1–14), ám csak a „Nagy Orvos”, a gyógyító Isten tud igazi gyógyulást adni: a maga teljességében megélt földi életet és örök üdvösséget. Erre kell gondolnunk még akkor is, ha Isten úgy látja jónak, hogy betegségeinket földi életünk végéig hordozzuk, hiszen ő tudja a legjobban, hogy mi válik javunkra – hangzott el a csíksomylói táborban.

A táborozók lelki feltöltődésének fő forrásai voltak a napi szentmisék, illetve egy szentségimádás, amely jó alkalom volt bibliai mondatok átelmélkedéséhez a szentségi Jézus jelenlétében.

A programot kirándulások, játékok, vidám produkciók, tábortűz színesítették.

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Katolikus Magyar Bibliatársulat

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria