A HÉT VERSE – Juhász Gyula: Milyen volt...

Kultúra – 2020. július 25., szombat | 20:30

Anna-nap előestéjén irodalmunk egyik legszebb Anna-versét olvassuk. Talán kívülről fújjuk mindannyian. Csodáljuk egyszerűségét, csöndességét. A háromszoros „Milyen volt…” tétova merengést és szelíd, mély bánatot rögzít. Anna dallá vált… alliterációkból, rímekből, ringató ritmusból szövődő, hullámzó verszenévé. Anna örök. A táj őrzi az örök szépséget: hangjaiban, színeiben, fényében, ragyogásában.


MILYEN VOLT…

Milyen volt szőkesége, nem tudom már,
De azt tudom, hogy szőkék a mezők,
Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár
S e szőkeségben újra érzem őt.

Milyen volt szeme kékje, nem tudom már,
De ha kinyílnak ősszel az egek,
A szeptemberi bágyadt búcsuzónál
Szeme színére visszarévedek.

Milyen volt hangja selyme, sem tudom már,
De tavaszodván, ha sóhajt a rét,
Úgy érzem, Anna meleg szava szól át
Egy tavaszból, mely messze, mint az ég.

(1912)


Fotó: Borsodi Henrietta

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria