A HÉT VERSE – Kölcsey Ferenc: A földhez

Kultúra – 2020. augusztus 8., szombat | 20:30

1790. augusztus 8-án, 230 évvel ezelőtt született Kölcsey Ferenc. Himnuszunk költőjére emlékezünk egy korai versével. A ritmus, bár itt-ott döcög még, egészen játékossá teszi az egyébként súlyos filozófiai témát. Benne van a versben oly sok minden, ami annyira jellemezte a költőt: a magas égbe törő vágy, és mellette a fájdalmas megnyugvás, a földi létben helyét nem találó lélek örök vigasza...


A FÖLDHEZ

Szent kebeledből
Fesle ki hajdan
Az emberi nem,
S szent kebeledbe
Tér meg ismétlen
A napok szálltával,
Föld, hüv anyánk!

Mégis az ember
Téged elhagyván
Csillagokig fel
Vágyakozik,
S lebegő szárnnyal
Készül törni
Útat magának
A nap felé;
De visszahanyatlik
Küzdése közt,
S légi szeleknek
Játéka leszen,
Mint barna felhők
A sziklatetőn.
De te, szent anya,
Délceg gyermekedet
Várod öleddel
És kebeledben
Nyugtatod őt,
Lenge füvekből
Szőve reája
Hűs fedelet.

(Cseke, 1816. május 6.)


Fotó: Borsodi Henrietta

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria