A hitet közvetítő festő: Lukácsovits Magda

Kultúra – 2014. november 22., szombat | 12:00

Kolozsváron mutatták be október elején a Lukácsovits Magda erdélyi művésznő életművét feldolgozó albumot, amely „Fidem pinxit – A hitet festette” címmel jelent meg az alkotó férje, Idmar Hatzack szerkesztésében. A Rómkat.ro beszámolóját közöljük.

Az Agape Vendéglátóipari Komplexum konferenciatermében megrendezett albumbemutatón, amely egyben kiállításmegnyitó is volt, jelen volt Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tamás József segédpüspök, Marton József nagyprépost, egyetemi professzor és Holló László, a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola rektora. Eljött három római katolikus egyházmegye általános helynöke: Potyó Ferenc Gyulafehérvárról, Fodor József Nagyváradról és Dirschl Johann Temesvárról.

Köszöntőjében Kovács Sándor főesperes hangsúlyozta: Lukácsovits Magda mindent megtett azért, hogy azok, akik valamilyen kapcsolatba kerültek személyével vagy műveivel, felemelkedhessenek az igazság, jóság és szépség magaslataira. Isten alkotásaira figyelt, s azt akarta tehetsége szerint emberi alkotásban kifejezni. Festményeit, portréit szemlélve meggyőződhetünk arról, hogy folyamatosan törekedett a nemes szépségre, amely megérinti a szemlélő lelkét.

Lukácsovits Magda 1933. január 8-án született Nagykárolyban. Iskoláit szülővárosában a szatmári irgalmas nővéreknél végezte, majd felsőbb tanulmányait a Piarista Főgimnáziumban folytatta. Már harmadéves képzőművész hallgató korában elkezdett templomok festésével foglalkozni, amit magatartásával együtt a kommunista hatalom emberei rossz szemmel néztek, ebből később is sok hátránya származott. 1983-tól kezdve számos főpap portréját is megfestette, amelyek közül a legkiemelkedőbbek Isten Szolgája Márton Áron püspök arcképei és Jakab Antal püspök alakja. Bálint Lajos, Erdély első érseke után Boros Béla temesvári címzetes érseket, Sebastian Kräuter temesvári megyéspüspököt és utódját, Martin Roos főpásztort is megörökítette. Ugyanakkor élethivatásának tekintette az erdélyi műemlékek megmentését és védelmét, amit Németországba költözése után is folytatott. Hatzack-Lukácsovits Magda a festőművészetben kimagaslót, maradandót alkotott, az egyházművészet terén pedig kétségkívül egyedülálló életművel örvendeztetett meg minket – hangsúlyozta Kovács Sándor.

Jakab Gábor pápai káplán Lukácsovits Magda életművét méltatva elmondta: a maga kikeverte üde színekkel olyan alakokat és jeleneteket festett meg a vásznon meg különféle nagyságú és stílusú templomok falain, amelyek mindenki által jól érthető üzenetet közvetítenek a szép szerelmeseinek. Megalapozottan bízhat Lukácsovits Magda „a néző intelligenciájában, hogy az örökös fény- és árnyjátékban képes felfedezni az emberit”. Mind természetes tűz, az általa meggyújtott művészi tűz is négy jellemzővel bír: éget, tisztít, melegít és világít. A különféle művek és alkotások mögötti inspiráló és ihletet adó erő nem más, mint a művésznő nagyon világos keresztény világszemlélete, mély istenhite, humánuma, egyháza iránti hűsége, nem utolsósorban pedig az erdélyi szülőföldnek és embereinek a szeretete.

Lukácsovits Magda alkotásairól Hegedűs Enikő művészettörténész, a Gyulafehérvári Főegyházmegye egyházművészeti referense tartott előadást. Kifejtette, a művésznő többek között 51 templom liturgikus terét tervezte meg 1970–2008 között. Ez számtalan kihívást hordozott, hiszen előzmények nélküli tevékenység volt. Már 1958-tól a monumentális festészet nehéz műfajában 32 templomban 73 freskót festett.

„Az ízléses kivitelezésű kötet a művésznő életművének csak töredékét adja, de átfogó képet nyújt sokoldalú tevékenységéről – írja Jakubinyi György érsek az új album előszavában. – Életműve hálaadás Istennek, aki a tehetséget adta, ugyanakkor a művésznő tehetségét, szorgalmát is dicséri, mert a kapott tíz talentummal másik tizet szerzett. Ez pedig az ő érdeme. […] Ha az igazi művészet Istenhez vezet, akkor a művészek is részesednek az egyháztanítók küldetésében és jutalmában.”

A művésznő férje, Idmar Hatzack, a kötet társszerkesztője elmondta, hogy számos vallomást kapott a kortanúk és a szakértők részéről, az alkotások megszületésének háttértörténetéről, illetve azok művészettörténeti méltatását. Rájött, hogy a képek és a hozzájuk tartozó leírások nem férnek el egy albumban. Így a tulajdonképpeni albumban Jakubinyi György érsek előszavával és Lukácsovits Magda életrajzával együtt a képeket helyezték el, s egy külön mellékletben adták közre a képekhez tartozó magyar szöveganyagot, egy másik mellékletben pedig a német nyelvűt. Az album hátsó borítóján Magda hitvallásértékű vallomása olvasható: „Festményeimen megpróbáltam közelebb vinni a vallási igazságokat az emberekhez, arra törekedtem, hogy meggondolkoztassam őket… ha munkám a templomokban akár csak egyetlen embert is megindított, már nem volt hiába.”

A méltatások és az előadások befejeztével Jakubinyi György érsek ünnepélyesen megáldotta a kiállítást és a jelenlevőket – áldását névlegesen kiterjesztve a távol lévő Lukácsovits Magdára is, aki Alzheimer-kórként ismert betegsége miatt nem lehetett jelen a rendezvényen.

Fotó: Fodor György, Rohonyi D. Iván, Rómkat.ro

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria