A jezsuita tévé vendége volt Forrai Tamás SJ Torontóból

Szőnyi Szilárd, a jezsuiták kommunikációs irodájának vezetője konferálja a közösségi médiában nézhető, tévés beszélgetős sorozatot, amelyben a rend tagjait kérdezi, elsősorban a járvány nyomán kialakult helyzetről és arról, hogy miként élik meg a mostani bezártságot. Az előző részben Münchenből jelentkezett be Kajtor Domonkos SJ, ezúttal pedig Torontóból  Forrai Tamás SJ.

A korábban a miskolci jezsuita gimnázium igazgatójaként a kreatív ötletek megvalósításában élenjáró Forrai Tamás két és fél éve szolgál Torontóban, az ottani magyar közösségben, a Szent Erzsébet-plébánián.

A jezsuita online műsorban Szőnyi Szilárdtól megtudhattuk, hogy az adás felvétele este készült, az időeltolódás miatt Kanadában éppen akkor délután négy óra volt akkor.

Az online bejelentkező Forrai Tamás otthonosan mozog az internet világában, és ez most rendkívül fontossá vált a járvány idején. Ugyanakkor az új helyzet őt is új kihívások elé állította.

Torontóban nemrég rendelték el a szükségállapotot, fokozatosan korlátozzák az intézmények működését, a közösségi programokat. „A múlt vasárnap már nem tudtunk misét tartani a közösségnek, és azelőtt is csak korlátolt létszámban vettek részt a hívek a szertartáson. De az elején vagyunk még a járványnak, a családok egyelőre le tudják kötni magukat, megbirkóznak a helyzettel” – mondta a torontói magyar plébániai vezetője.

Kanadában a fertőzöttség az elmúlt napokban gyorsabb ütemben növekedett, nyolcszáz körüli a megbetegedések száma. Torontó és környéke a legnépesebb tartomány az országban, itt a legtöbb a fertőzött. A járványhelyzet azonban még nem éri el az emberek ingerküszöbét olyan mértékben, mint Európában.

Szőnyi Szilárd kérdésére Forrai Tamás a Szent Erzsébet-plébánia közösségi életéről is beszélt: „A plébánia tavaly volt kilencvenéves. A közösség alapvetően idősödő, az ’56-os generáció máig meghatározó, ők nagyon sokat tettek ezért a plébániáért. Ugyanakkor foglalkoznom kell az újakkal is, a friss nyugdíjasokkal, azokkal a párokkal, akiknél a gyerekek éppen kirepültek, valamint a kisgyermekesekkel és a fiatalokkal – őket is szeretném megszólítani.”

Összesen közel négyszáz fő tartozik a plébániához, és a vasárnapi mise, az ottani találkozás a meghatározó a diaszpórában. Hatalmas a plébánia területe, sajnos távol élnek egymástól a hívek, és erre a nehézségre ráerősít a szekularizáció és az asszimiláció közösségromboló hatása is – tette hozzá a szerzetes plébános.

„A pasztorációval már a járvány előtt el kellett indulnunk a virtuális térbe, mert közösségünk földrajzilag nagyon szétszóródott: van, aki harminc-hatvan percet autózik az autópályán, hogy ideérjen a vasárnapi misére. A fiatal családok pedig kiköltöznek a városból, mert az itteni ingatlanárak megfizethetetlenek. Fel kell készülnünk arra is, hogy hatékonyabban el tudjuk érni azokat az idős embereket, akik már nem tudnak kimozdulni az otthonaikból.

Működik a honlapunk, például rövid evangéliumi beharangozót teszünk fel hetente, és a mostani helyzetben már ez is segít. Már átálltunk a miseközvetítésre, hétköznap tízperces examen jellegű közös imát mondunk online a közösség konkrét tagjaiért, a hozzátartozókkal együtt. Pénteken virtuális keresztutat tartunk.

Ez mind jó, de fontos feladatunk, hogy a közösségi programokat ne engedjük szétfutni. Félek attól, ha két-három hónapig eltart a karantén, és azután beköszönt a nyár, fél év alatt széteshet a közösség, és ez egy nagyon nagy veszteség volna.”

Forrai Tamás azt is elmondta a jezsuita tévének, hogy az egyháztanács segítségével megtárgyalták, melyek azok a kulturális témák, amelyeket viszonylag egyszerűen be lehet hozni a virtuális térbe. Irodalmi programjaik vannak, könyvklubot tartanak, amelynek keretében négyen beszélgetnek egy adott könyv témájáról, és mint egy klasszikus betelefonálós műsorban, kérdéseket lehet fteeltenni a közösségi média segítségével. Beszélgető csoportokat próbálnak kialakítani, közös filmnézést.

A magyar iskola keretén belül is indítanak egy online klubot új témákkal, és van jó egészségüggyel foglalkozó programjuk is, orvosokkal beszélgetnek arról, hogyan vigyázzanak egymásra, főként az idősekre.

A torontói magyar plébánia vezetője a járvány, a bezártság idejére sok telefonos beszélgetést tervez. „Megpróbálom felhívni a magányos, idős vagy beteg embereket a közösségből. Számomra kicsit személytelen formája ez a kapcsolattartásnak, de most szükséges, egy új forma, ami által megszólítva érezhetik magukat az emberek. Komoly beszélgetések is el tudnak így indulni egy ilyen alkalommal, és hálás vagyok ezért.”

A jezsuita tévé online adásidejében az egyik betelefonáló azt kérdez Forrai Tamástól, hogy gyógyszerekkel, étel-ital beszerzéssel mennyire tudják segíteni a plébániához tartozó időseket, vagy a nagy távolságok miatt ez fel sem merülhet?

A szerzetes arról számolt be, hogy már kezd kialakulni a torontói közösségben a szociális háló: begyűjtik a kéréseket, és összekapcsolják a segíteni vágyókat a segítségre szorulókkal. Együtt dolgoznak a magyar házzal és más közösségekkel is. Elindult a segítésnek olyan formája is, amelynek keretében a rászorulóknak meleg ételt biztosítanak. „Szépen kiépül ez a rendszer, a bajban összefognak az emberek” – tette hozzá Forrai Tamás.

A jezsuita tévéből azt is megtudhattuk, hogy a Torontóba szolgáló szerzetes számára az évi egyszeri hazautazás idén talán már csak novemberben lesz lehetséges. Pedig fontos az itthon töltött idő a személyes kapcsolatok ápolása miatt. 

Egyébként a járványtól függetlenül is nagy változások előtt áll a torontói Szent Erzsébet-plébánia: a korábbi, stabil hátteret biztosító, de mostanra drasztikusan megcsappant emigrációs jezsuita közösségből már csak egy szerzetes maradt, ő januárban kórházba került. Egy tevékeny rendtag áll a vártán, a Magyarországról odaérkezett Forrai Tamás.

Újra kell most gondolni mindent, miserendet, nyári szabadságolást, meg kell oldani a helyettesítést. Szembesülve a realitással, meg kell vizsgálnunk, mi a jövőképünk! Csupán túl akarjuk élni a járványt, vagy a megváltozott körülményekhez igazodva e nehéz időszak után próbálunk máshogy hozzáállni az élethez, a mindennapokhoz, a közösségünkhöz itt a plébánián is? – zárta az online beszélgetést Forrai Tamás. 

A jezsuita tévé beszélgetős sorozatának következő adásáról a jezsuiták internetes közösségi oldalán lehet tájékozódni.

Forrás és fotó: Jezsuiták Barátai Facebook-oldal

Körössy László/Magyar Kurír