A Kalocsai Érseki Kincstár legrégibb darabja: az Árpád-kori körmeneti kereszt

A 12. század első feléből származó körmeneti kereszt hazai románkori bronzművességünk egyik legszebb darabja. Középkori ötvösművészetünk csupán töredéke maradt meg az utókor számára. Az ötvöstárgyak, melyek gyakran nemesfémből készültek, sokszor beolvasztásnak, rablásnak estek áldozatul. A bronztárgyak kevésbé számítottak értékesnek, sokszor kallódtak el és kerültek a földbe. A tatárjárást megelőző időszakból származó bronzból készült emlékeink alapján kirajzolódik egy, a nyugat-európaitól határozottan eltérő, jellegzetes formakinccsel dolgozó hazai bronzművesség, melyen belül a kalocsai feszülettel rokon vonásokat mutató kisebb csoport (pl.: a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, Jászberényben előkerült, illetve egy másik, ismeretlen lelőhelyű feszülete, corpusa, vagy a keszthelyi Balaton Múzeum Somogykéthelyről származó corpusa) különíthető el.

A kalocsai körmeneti kereszt és a vele rokonítható darabok feltehetően valamelyik bencés kolostori műhelyben készülhettek. Különleges szárvégződésű keresztformájuk a 9-12. századi bizánci keresztekkel mutat rokonságot, melyeken a kereszt szárai gyakran végződtek korongokban. Ezekre a korongokra sok esetben Krisztus-monogram, vagy az evangélisták képei kerültek. A kalocsai körmeneti kereszt egykor a főszékesegyház liturgikus felszereléséhez tartozott.

A kereszt szárai kerek lemezekben végződnek. A szárak előlapján vésett vonalkeretben kettős szalagfonat-díszítés található. A kerek lemezekre négyágú rozettákat vésett az ismeretlen ötvösmester. A corpus frontális tartású, fejére lapos pántkorona került. Tojásdad arcán széles orr, szemöldökív, mandulavágású lehunyt szemek láthatóak. Krisztus rövid, szoknyaszerű ágyékkendőt visel sima övvel. Vékony lábai térdben kissé be vannak hajlítva.

A feszület valószínűleg a tatárjárás idején kerülhetett a föld alá. 1935-ben találtak rá a Katona-ház székesegyház felőli sarkánál, egy villanyoszlop gödrének ásása közben. Más műtárgy erről a helyről nem került elő.

Forrás és fotó: Kalocsai Érseki Kincstár

Magyar Kurír