A Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa plenáris ülésének tagjaival találkozott a pápa

A Szentatya beszéde elején felidézte a különböző keresztény közösségekkel való találkozásait, fontosnak és megnyugtatónak nevezve ezeket. Utalt a Bariban megszervezett találkozóra a közel-keleti keresztényekért, az Egyházak Ökumenikus Tanácsának 70. évfordulóján Genfben tett látogatására, valamint a katolikus karizmatikus megújulás mozgalom 50. évfordulója alkalmából tartott római találkozóra.

Nagyon aktuálisnak nevezte Ferenc pápa a plenáris ülés témáját. A keresztény élet új kifejeződési formáinak folyamatos növekedése fontos jelenség, amelyet nem mellőzhetünk. E mozgalmak közösségeinek konkrét formái gyakran egy adott földrajzi, kulturális és társadalmi kontextusban fejlődnek.

Kötelességünk megkülönböztetni és felismerni a Szentlélek jelenlétét ezekben a közösségekben, valamint építeni a hiteles testvériség kapcsolatait velük – figyelmeztetett a pápa. – Ez úgy valósulhat meg, ha gyakoribbá válnak a találkozási lehetőségek, ha legyőzzük a kölcsönös bizalmatlanságot, amelyet gyakran az ismeretek vagy a megértés hiánya okoz. A közösen végezhető tevékenységek közé tartozik az ima, Isten szavának meghallgatása, a rászorulók szolgálata, az evangélium hirdetése, a személy méltóságának és az életnek a védelme. A kölcsönös testvéri találkozók által a katolikusok megtanulhatják értékelni e közösségek tapasztalatát, hiszen a tőlünk megszokottól gyakran eltérő módon élik meg hitüket, dicsőítik Istent és tesznek tanúságot a szeretet evangéliumáról. Ugyanakkor e közösségek segítséget kaphatnak tőlünk ahhoz, hogy túllépjenek a katolikus egyházzal kapcsolatos előítéleteiken és felismerjék, hogy a hagyomány felbecsülhetetlen kincsében a Szentlélek továbbra is hatékonyan működik.

Sokszor nem egyszerűek a katolikusok és a pünkösdisták, a karizmatikusok, valamint az evangéliumi keresztények közötti kapcsolatok – mutatott rá a Szentatya. – A tény, hogy nem kevés katolikus vonzódik ezekhez a közösségekhez, súrlódásra adhat okot, de egyben alkalmat adhat számunkra a személyes elgondolkodásra és a pasztoráció megújítására is. Sok, e mozgalmakhoz tartozó közösség hitelesen megéli a keresztény tapasztalatot. A II. vatikáni zsinat tanítása szerint ezek a közösségek is jelentéssel és értékkel bírnak az üdvösség misztériumában (vö. Unitatis redintegratio, 3). A katolikusok befogadhatják ezt a gazdagságot, amely a Szentlélek vezetésével nem kevéssé járul hozzá az evangélium hirdetésére vonatkozó küldetés beteljesüléséhez. A Szentlélek mindig újdonság és ehhez hozzá kell szoknunk. Ez segít, hogy mélyebben megértsük a dolgokat és megváltoztassuk szokásainkat. El kell tehát kerülni, hogy statikus és megváltoztathatatlan álláspontokhoz ragaszkodjunk és vállaljuk a kaland kockázatát az egység előmozdításában. Tegyük ezt hűséges egyházi engedelmességgel és a Lélek kioltása nélkül (vö. 1Tessz 5,19). A Lélek hozza létre a keresztény élet újdonságát és a Lélek vezet mindent a valós egység felé. Ehhez a szív nyitottságának, a szeretetközösség keresésének és a figyelmes megkülönböztetésnek kell jellemeznie kapcsolatainkat – hangsúlyozta a pápa.

Nemzetközi szinten a párbeszédet olyan kezdeményezések is elősegítik, mint a Global Christian Forum (Globális Keresztény Fórum), amely jelentős hozzájárulást és buzdítást ad ahhoz, hogy helyi szinten is javuljanak a kapcsolatok – emlékeztetett Ferenc pápa, végül nagy örömmel idézte fel a napokban véget ért balti útjáról az érett ökumenizmusról szerzett tapasztalatait. A lett és a litván fővárosban tartott ökumenikus találkozók kapcsán megjegyezte: sosem gondolta volna, hogy az ökumenikus mozgalom a balti országokban ilyen érett.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír