A közel-keleti békéről beszélt Ferenc pápa a jordán királyhoz

A magántalálkozót követően került sor az ajándékok átadására, majd a találkozóra a jordán hatóságokkal. Először II. Abdullah király köszöntötte angolul a pápát, aki ezt követően mondta el olasz nyelvű beszédét.

Ferenc pápa hálát adott Istennek, hogy fölkeresheti a jordán Hasemita Királyságot, követve elődeit: VI. Pált, II. János Pált és XVI. Benedeket. Köszöntötte a királyi családot, a kormányt és ennek a földnek a népét, mely „történelemben gazdag és nagy vallási jelentőséggel bír a zsidóság, a kereszténység és az iszlám számára”.

Jordánia nagylelkűen befogadja a palesztin, iraki és szíriai menekülteket, akik az immár túl régóta elhúzódó konfliktus elől menekülnek. Ezért a nemzetközi közösség elismerése és támogatása illeti őket. A katolikus egyház lehetőségeihez mérten ki akarja venni részét a menekültek és a rászorulók ellátásában, főként a jordániai Karitászon keresztül.

A Szentatya fájdalommal veszi tudomásul a közel-keleti térségben továbbra is fennálló erős feszültséget. Köszönetét fejezi ki a jordán hatóságoknak az egész régió tartós békéjének megteremtésére irányuló erőfeszítéseikért. Sürgősen békés megoldást kell találkni a szíriai válságra, mint ahogy igazságos megoldásra van szükség az izraeli-palesztin konfliktusban is.

Ferenc pápa mély tiszteletét és elismerését fejezte ki a muzulmán közösségnek, nagyra értékelve II. Abdullah király vezető szerepét az iszlám által hirdetett erények helyesebb megértésének elősegítése, valamint a különböző vallások tagjainak kiegyensúlyozott együttélése érdekében. Béketeremtőnek nevezte a jordán királyt, majd dicsérő szavakkal illette a zsidók, keresztények és muzulmánok kölcsönös megértését célzó törekvéseket, mint az ammani vallásközi üzenet vagy a vallások közötti harmónia hete elnevezésű kezdeményezés, amelyet évente tartanak az ENSZ keretein belül.

A Szentatya figyelme ezután a jordániai keresztény közösségek felé fordult, akik már az apostoli idők óta jelen vannak az országban és hozzájárulnak a társadalom javához, amelynek teljes jogú tagjai. Bár számszerű kisebbséget alkotnak, magas szintű és elismert munkát végeznek a nevelés és az egészségügy terén. Nyugodtan megvallhatják hitüket a vallásszabadság szellemében, amely minden emberi jog alapja.

Ferenc pápa reméli, hogy ezt a jogot a Közel-Keleten és az egész világon tiszteletben tartják. Idézett elődje, XVI. Benedek „Ecclesia in Medio Oriente” kezdetű apostoli buzdításából, amely a vallásszabadsághoz való jog kapcsán a vallási meggyőződés és a vallásgyakorlat szabadságát, valamint annak nyilvános megvallását hangsúlyozza egyéni és közösségi szinten egyaránt. A keresztények teljes jogú állampolgároknak érzik magukat – mint ahogy azok is – és hozzá kívánnak járulni a társadalom építéséhez muzulmán lakosokkal együtt.

A Szentatya békét és bőséget kívánt a Jordán Királyságnak abban a reményben, hogy látogatása tovább javítja majd a keresztények és muzulmánok közötti jó kapcsolatokat. Utalva a jordán király beszédére azért fohászkodott az Úrhoz, hogy óvjon meg minket a változástól való félelemtől. „Köszönöm a szívélyes fogadtatást. A mindenható és irgalmas Isten adjon boldogságot és hosszú életet őfelségének, árassza el Jordániát áldásaival. Salam!” – búcsúzott Ferenc pápa.

Fotó: Europress/AFP

Magyar Kurír