A közép-afrikai menekültek húsvéti passiója

A húsvéti virrasztás április 19-én már 15 órakor kezdődött, mivel a szertartásokat 18 óra előtt be kellett fejezni, mert akkor lép életbe a kijárási tilalom. A szertartásokon több ezer ember vett részt, de a többségük nem ment haza az ünnepség után. Ezek az emberek elhagyták otthonaikat és már öt hónapja az iskolaközpontban élnek.

A több tucat plébánia és egyházi intézmény közül, amelyek több ezer közép-afrikai keresztény és muzulmán menekültet fogadtak be, a damalai Don Bosco Iskolaközpont az egyik legforgalmasabb. Befogadó kapacitása mintegy negyvenezer fő. A repülőtér az egyetlen hely, amely még több embert, mintegy hetvenezer menekültet képes befogadni, akik a kifutópálya mentén táborozva töltik az éjszakát, mert úgy érzik, a francia helyőrség jelenléte miatt ott biztonságosabb.

Idén a húsvétnak számunkra különleges jelentése van – mondja Ewita Drole Eleuterio atya, a Don Bosco Damala vezetője. Krisztus fájdalmas és megalázó passióját itt mindennap átéljük. Mindennap érkeznek sebesültek, akik ápolásra szorulnak, éhező férfiak, nők és gyerekek, vagy elhagyott csöppségek. A Don Bosco Iskolaközpontban két iskolában, a középiskolában és a szakiskolában, valamint a fiúkollégiumban találtak menedéket a menekültek.

Tavaly december 5-én több ezer ember indult el, hogy menedéket és biztonságos helyet keressen a plébániákon. A szaléziaknak nagy telek áll rendelkezésükre, mintegy 8 hold föld, ami sok embert odavonzott. Egyfajta békés invázió ment végbe: a kitelepítettek a tantermekben és a kollégiumi szobákban alszanak, elfoglaltak minden rendelkezésre álló zugot. Azok, akik nem találtak maguknak helyet a tető alatt, felállított sátrakban kerestek menedéket. A táborban 104 latrina, 8 hulladékgyűjtő és 48 vízszivattyú működik.

A tanítást két hónapra felfüggesztették, de a diákok februárban már visszatértek a padokba. Ezért azoknak, akik a tantermekben találtak menedéket, hajnalban 4-5 órakor már fel kell kelniük, kitakarítani, helyreállítani a berendezést és átadni a helyet a diákoknak.

Az elmúlt hetekben mintegy hatezer ember vissza tudott térni az otthonába, így a körülmények egy kicsit javultak és a helyzet is valamivel nyugodtabb Bangui környékén – mondta Ewita atya, emlékeztetve az első napok aggodalmaira: Nem tudtuk, mit tegyünk, hová szállásoljunk el ennyi embert, mit adjunk nekik enni! Kezdetben mi tápláltuk őket, odaadtuk mindenünket, amink volt, majd segítségünkre sietett az Egyesült Nemzetek Szervezetének élelmezési programja.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének adatai szerint minden negyedik közép-afrikai elmenekült az otthonából. A konfliktus, amely másfél évvel ezelőtt kezdődött, több ezer ember halálát okozta. Az ország még nem találta meg az utat a békéhez, várnak az ENSZ-békefenntartókra, akik legkorábban szeptemberben érkeznek.

Nem elég letenni a fegyvereket – figyelmeztet Ewita atya – vissza kell szerezni a képességet, hogy másokkal együtt éljünk, azokkal, akik különböznek tőlünk. Nem számít az etnikum, a nemzetiség vagy a vallási meggyőződés. Hogy a halálból eljussunk az életre, meg kell tanulnunk ismét együtt élni, ahogy ezt mindig is tettük.

Magyar Kurír