A Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja Korzenszky Richárd és Vörös Győző

Kultúra – 2014. június 3., kedd | 9:58

A Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja címet 2014-ben Korzenszky Richárd bencés szerzetesnek, a Tihanyi Bencés Apátság elöljárójának és dr. Vörös Győző ókorkutatónak ítélték a szervezet május 30-i közgyűlésén – írja a szervezet honlapja.

Korzenszky Richárd Fraknói Vilmos díjas bencés szerzetes, a Tihanyi Bencés Apátság elöljárója 1941. november 27-én született Csornán. Gyermekkorát – három testvérével együtt – Kapuváron töltötte, középiskolai tanulmányait a Pannonhalmi Gimnáziumban végezte, 1959-ben, érettségije évében lépett be a bencés rendbe. A szerzetesi egyszerű fogadalmat 1960-ban, az ünnepélyes fogadalmat 1963-ban tette le. A pannonhalmi teológiai tanulmányokat követően 1964-ben szentelték pappá. 1969-ben az ELTE-n magyar és orosz szakos diplomát szerzett.

1968-tól a győri bencés gimnáziumban tanított és a diákotthonban volt nevelőtanár. 1973-ban Pannonhalmára helyezték, itt működött gimnáziumi és teológiai tanárként, egyidejűleg Szennay András főapát tikáraként. 1979-től 1989-ig a pannonhalmi gimnázium igazgatója volt. 1989-ben pannonhalmi főmonostori perjellé választották. 1991-ig töltötte be ezt a tisztséget.

A rendszerváltozás idején a Magyar Katolikus Egyházat képviselte a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban, 1991-től miniszteri biztosként. 1991-től a Katolikus Iskolák Főhatóságának ügyvezető elnöke volt, 1996-tól a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iskolabizottságának elnökhelyettese. Oktatás- és iskolapolitikusként meghatározó szerepe volt a katolikus iskolarendszer újraindulásában.

1994-ben elöljárója Tihanyba helyezte, ahol előbb házfőnökként, majd perjelként felújította, valamint vallási, kulturális és közéleti központtá tette a tihanyi bencés apátságot. Több száz előadást tartott szerte az egész országban, és fáradhatatlanul járja a Kárpát-medencét napjainkban is. Számos pedagógiai és lelkiségi könyv, valamint sok száz írás szerzője.

Korzenszky Richárdot 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. Elnyerte többek között a Trefort Ágoston- és a Fraknói Vilmos-díjat, 2008-ban Prima Primissima, 2012-ben Magyra örökség díjjal ismerték el munkásságát.

Dr. Vörös Győző ókorkutató huszonegy éve él folyamatosan a Közel-Keleten, ahol 1994 óta megszakítás nélkül régészeti ásatásokat vezet. 2009 júliusában nevezték ki a Jordán Királyi Műemléki és Régészeti Hivatal Holt-tenger parti igazgatójánk, ahol immáron hatodik éve vezeti Nagy Heródes király egyetlen Izraelen kívül eső palotájának régészeti feltárásait és műemléki helyreállításait.

Tanulmányait Kákosy László akadémikus támogatásával 16 éves korában megkezdhette az ELTE egyiptológia-ógörög szakán, ahol minisztériumi engedéllyel kapta meg 21 évesen egyiptológusi diplomáját. Egyetemistaként Rómában és a jeruzsálemi Héber Egyetemen is tanult. A bölcsészkar elvégzése mellett az építészettudomány doktora fokozatot is szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen.

Ezt követően Egyiptomban két ókori templom feltárását vezette:négy évig egy középbirodalmi thébai hegyiszentélyét, majd hat éven keresztül egy görög-római alexandriai tengerparti akropoliszét. 2004-ben kérte fel a ciprusi kormány, hogy a sziget ókori fővárosának, Páfosznak az ásatási és műemléki helyreállítási munkálatait irányítsa. 2009-ben nyerte el a jordán királyság Holt-tenger parti műemléki és ásatási igazgatói megbízását.

2013-ban a Mississippi Állami Egyetem kutatócsoport-vezetője és tiszteletbeli tagja lett. Munkáiról rangos nemzetközi biblikus és ókortudományi lapokban számol be, hét angol nyelvű akadémiai, tudományos monográfiája jelent meg. A vatikáni Edizioni Terra Santa kiadó húszéves szerződést kötött Vörös Győzővel 2013-ban.

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria