A mennyország itt van közöttünk – A székesegyház búcsúját ünnepelték Szatmárnémetiben

Külhoni – 2017. május 26., péntek | 16:43

Jézus az ő emberségét viszi magával az Atyához, és ezáltal ott lesz a mi emberségünk is Istennél – fogalmazta meg az ünnep lényegét Pakot Géza SJ május 25-én, a szatmárnémeti székesegyház búcsúján, a Schönberger Jenő püspök által bemutatott szentmisén.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Urunk mennybemenetele összeköti a földet és az eget. Jézus ekkor tér vissza az Atyához, az ő országába és foglalja el helyét emberi testben is a Szentháromság közösségében. Ezt ünnepelték számos országban a katolikus hívek május 25-én, áldozócsütörtökön. A szatmáriak számára ez az ünnep a székesegyház búcsúja, mely idén különleges módon egybeesett Hám János püspöki kinevezésének évfordulójával.

Ezt emelte ki Schönberger Jenő püspök is az esti ünnepi búcsúi szentmise elején, amikor emlékeztetett, hogy a székesegyház titulusa Urunk mennybemenetele, mely mozgó ünnep lévén idén egybeesett egy, a szatmáriak számára fontos évfordulóval: 190 évvel ezelőtt nevezték ki Hám Jánost szatmári püspöknek.

Ma, amikor azt ünnepeljük, hogy az Úr Jézus a mennybe fölemelkedett, imádkozunk, hogy kéréseinket is vigye magával, engedje a Jóisten minél előbb, hogy a boldogok között tisztelhessük nagy püspökünket – fogalmazott a főpásztor. – Testvéreim, mindannyiótoknak, akik eljöttetek a különböző plébániákról ide, van valamilyen kérése. Valamit szeretnénk mindannyian rábízni a mennybe menő Krisztusra, hogy esdje ki azt számunkra a mennyei Atyánál. Kérlek titeket, kéréseitek mellett legyen ott Hám János püspökünk boldoggá avatása is. Egyházmegyénkben ezért imádkozunk minden szentmise után, és hiszem, hogy Isten meg fogja hallgatni mindannyiunk kérését is emellett.

Pakot Géza SJ, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum spirituálisa volt a búcsú ünnepi szónoka. Homíliájában előbb elhelyezte az ünnepet Jézus életének történései között, majd bemutatta, hogyan lett a mennybemenetel az emberiség égbe emelkedésének szimbóluma és lehetősége egyben.

Egy olyan nagy ünnepre gyűltünk össze, amely megbújik húsvét és pünkösd ünnepe között – emlékeztetett a szónok. – Húsvétkor bennünk van a nagy rácsodálkozás Isten csodájára, aki képes a halálból újra életre támadni. Pünkösdkor pedig összegyűlnek a tanítványok Mária köré, megkapják a Szentlelket, és elindul az Egyház a nagy útjára. Nekünk elindul az életünk, mintegy megtermékenyül az új szövetség népe, akik mi vagyunk mind, akik a keresztségben Isten népévé, Jézus barátaivá lettünk, az ő örökösei vagyunk.

A mennybemenetel is egy olyan környezetben történik, amelyben maguk a tanítványok is kételkedtek. Nem volt meg a húsvéti ujjongás és a Szentlélek tüze, amely megvilágosít, erőt ad. Itt még megállás, várakozás van, de vajon mi történik ezen a napon? Mit jelent az, amit ők látnak, ami után ők feltekintenek az égre? Nagy beteljesedés jön a mennybemenetellel. Jézust ünnepeljük, aki Krisztus király lesz számunkra, aki elfoglalja a mennyei Atyánál, a mennyországban az ő trónját. Azt a biztos mennyei helyet, azt a trónust, amelybe mindannyiunk élete ezután kapaszkodik – fogalmazott a jezsuita szerzetes.

Két nagy mozzanat van Krisztus életében. Az első a karácsonyi megszületés, amikor emberré lesz az Isten. Ez az ő életének az első nagy lépése – folytatta Pakot Géza. – A második a mennybemenetel, az ő életének a beteljesedése. Megjelenik a felhőkön, mint ember, az ember fia az Atya előtt, aki neki ad minden hatalmat a földön és az égen. Krisztus király lesz mindörökké. Azt ünnepeljük ma, hogy nekünk van királyunk. Olyan uralkodónk van, akinek teljessé válik az élete és a küldetése: ő, aki pap, próféta és király. Visszatér az Atyához, és magával viszi a mi emberségünket.

Vannak olyan teológusok, akik azt mondják, hogy így a Szentháromság része lett az emberiség is. Jézus az ő emberségét viszi magával az Atyához, és ezáltal ott lesz a mi emberségünk is Istennél. Mi is Krisztushoz hasonlóan a világra jöttünk, és a mi életünk is arra vár, hogy a Megváltóhoz hasonlóan a mennybemenetellel megtalálja az örök hazát, az örök boldogságot nála. Krisztus szenvedélyes szeretettel van irántunk a mennyországból. Nemcsak elküldi majd később Szentlelkét, amit pünkösdkor ünneplünk és magunkhoz fogadunk majd a bérmálásban, hanem ő maga a mi örök vezérünk. Minden örömünkkel, minden bánatunkkal hozzá fordulunk, és ilyenkor minden pillanatunkban úgymond a mennyországba emelkedünk – fogalmazott a szónok.

A szentmise végén Hársfalvi Ottó plébános emlékeztetett az első könyörgés szövegére: Krisztus mennybemenetele a mi felemelkedésünk is, majd hozzátette: talán éreztük ebben a szentmisében is, és minden szentmisében felemelkedünk egy kicsit. A mennyország nincs is olyan messze, le akar jönni hozzánk. Most, amikor itt vagyunk, összegyűltünk, hívek és papok a püspökkel, talán ezt érezzük. Itt van az Egyház, és maga az élő Egyház a mennyország része – a mennyország itt van közöttünk.

Forrás és fotó: Szatmári Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria