A muhi csatára emlékeztek a borsodi településen

Az 1991-ben emelt mesterséges dombon kialakított jelképes sírhalom tövében, a koronaőrök vigyázta Szent Korona másolata előtt Simicskó István honvédelmi miniszter képviseletében Ádám Barnabás, a 32-es Nemzeti Honvéd Díszegység parancsnoka beszédében egyebek mellett azt mondta: szent ez a hely, őseink vére öntözte.

Az ezredes elmondta, ezen a helyen a királyi hadsereg harcolt, és csatát vesztett. Hozzátette: egy csatának három fő része van, a felvonulás, a döntés, vagyis a csata megvívása és az üldözés. Ezek közül 775 évvel ezelőtt nem sikerült a felvonulás, nem sikerült a döntés, „a királyunk viszont nem veszett el”. Bármi is történt, a királyi hadsereg „nyugati módon harcolt, míg a tatárok a mi ősi harcmodorunkat alkalmazták” – mondta Ádám Barnabás.

A parancsnok hangsúlyozta: Bárki, bármit mond, itt vagyunk, megvan a Szent Koronánk, megvan a magyar nyelvünk, nemzetünk, a múlt azt üzeni, hogy „teljesítsd a kötelességedet, bármi légyen is, a jövőért kell élnünk és dolgoznunk (...), a történelem ítéli meg mindig cselekedeteinket”.

1241. április 11-én és 12-én a muhi csatában az országot elözönlő mongol hadak megsemmisítő vereséget mértek a IV. Béla király vezette magyar seregre. A király minden igyekezete ellenére csak a templomos lovagrend segítségét tudta megszerezni nyugatról.

Ezt követően Batu kán hadai villámgyorsan lerohanták a védtelen országot a Duna vonaláig, elfoglalták Pestet, a városokat lerombolták. A csaknem egy évig tartó mongol megszállás, a tatárjárás az ország lakosságát szó szerint megtizedelte, területét pusztasággá változtatta.

A tatárjárás után IV. Béla irányításával épült újjá az ország, ezért nevezik őt második honalapítónak. Politikája jelentős részben az esetleges újabb tatár támadás elhárítására irányult. Ő rendelte el új típusú kővárak építését, mert ezek a mongolok számára bevehetetlennek bizonyultak. Visszatelepítette a kunokat, és telepeseket hívott az országba.

Forrás: MTI

Fotó: Wikipédia

Magyar Kurír