A nagyváradi püspöki palota felújítását és látogatóközponttá alakítását tervezik

Böcskei László megyéspüspök hangsúlyozta: a beruházás elsődleges szándéka, hogy a székesegyház külső restaurálása után a műemlék palota rehabilitációja és újrahasznosítása is megkezdődjék, és ismét a város közművelődési, művészeti és közösségi fejlődését szolgálja. Főbb célkitűzéseik a palota statikai megerősítése és restaurálása, a műemlék épület belső felszerelése; egy részének múzeummá való átalakítása műtárgyvédelmi szempontok alapján; az épület látogatóbaráttá tétele, különös tekintettel a fogyatékkal élők igényeire; az ingatlan közösségi, közművelődési és identitásmegtartó szerepének növelése a tulajdonukban levő kulturális örökség által; az intézményközi, gazdasági, társadalmi és nevelési partnerkapcsolatok kialakítása, bővítése; az ingatlan vonzóbbá tétele a látogatók számára a legmodernebb innovációs eszközök felhasználásával, valamint a kulturális örökség digitalizálása és kutathatóvá tétele.

A főpásztor megjegyezte: a belső renoválás az ingatlan eddig fel nem újított kétharmad részére (a központi és a déli oldal) vonatkozik majd. A külső helyreállítás viszont az egész épületet érinti, hogy egységes képet mutasson. A projektnek nem része a kertrendezés, de hosszú távon ebben is gondolkodnak, hiszen a jövő év elején befejeződnek a munkálatok a székesegyháznál, és a Kanonok-sor rehabilitációját is tervezik, hogy szándékaik szerint a parkkal együtt teljes pompájában mutatkozzék a barokk komplexum.

Micaci Cristian pasztorális asszisztens azt emelte ki: bár a pályázatot a püspökség nyújtja be, az a helyi és a megyei önkormányzattal, a Körösvidéki Múzeummal, illetve a szociális tevékenységet végző civil szervezetekkel való széles körű együttműködés eredménye.

Emődi Tamás építész, a projekt szaktanácsadója arról beszélt: Dél-Kelet-Európa és Románia legjelentősebb, legösszetettebb barokk műemléke az 1762–1776 között épült római katolikus püspöki palota, amely monumentális külsejével és belső eleganciájával méltán tarthat számot nemzetközi érdeklődésre. A francia barokk palotaépítészet cour d’ honneur vonulata osztrák közvetítéssel, az épületet tervező Franz Anton Hillebrandtnak köszönhetően jelent meg Nagyváradon, ahol a püspöki palota és a székesegyház a Kárpát-medence legnagyobb barokk műemlékegyüttesét alkotja. 1948-ban a püspökségnek ki kellett költöznie onnan, majd közel két, kevésbé fényes évtized következett. 1965-ben gondoltak a felújításra, és 1972 végén lett a Körösvidéki Múzeum székhelye egészen a 2007-es visszaszolgáltatásig.

A rehabilitáció nemcsak az épület statikai megerősítését foglalja magában, hanem a barokk építészeti elemek, a főhomlokzat, az udvar felőli belső homlokzat, a műemlék előcsarnok és a lépcsőház, illetve a barokk díszterem restaurálását is.

A felújítás és a kiállítóterek kialakítása során figyelembe veszik a műemlék strukturális adottságait, tagolását és biztonságvédelmi adottságait. Megújul az ingatlan teljes infrastruktúrája is: felújítják a fűtési rendszert, a víz- és csatornahálózatot, valamint korszerű világítás-, klíma- és riasztórendszert alakítanak ki. Emellett a mozgássérültek, siketek és vakok számára speciális látogatási lehetőséget fognak biztosítani. A palotában tehát elsősorban a nagyváradi római katolikus püspökség közgyűjteményei, egyházi múzeuma kap majd helyet, az állomány felmérése és digitalizálása ez idő tájt is zajlik.

Forrás és fotó: Bihari Napló

Magyar Kurír