A nyitott szem misztikája – Johann Baptist Metz és a szenvedők tekintélye

Nézőpont – 2020. augusztus 5., szerda | 11:22

Ezen a napon, augusztus 5-én született 1928-ban Johann Baptist Metz teológus, aki tavaly decemberben hunyt el. A Vigilia folyóirat közösségi oldalán utolsó, A nyitott szem misztikája címmel megjelent könyvéből idézve emlékezik meg róla.

Johann Baptist Metz pályáját számos vita kísérte, s különösen Joseph Ratzingerrel került feszültségbe, aki azonban a 2000-es évek elejétől egyre nagyobb elismeréssel szólt egykori vitapartneréről, Memoria passionis című, magyarul is olvasható könyvéről pedig óriási elismeréssel nyilatkozott.

*

A keresztény hit mindig az igazságosságot keresi. Az igazságosság nyomában járó keresztények egyúttal misztikusok is, de nem kizárólag abban az értelemben, hogy önmagukról igyekeznek spirituális tapasztalatot szerezni, hanem abban az értelemben, hogy a szolidaritás spirituális tapasztatalára törekednek. Mindenekelőtt a nyitott szem misztikáját képviselik. Misztikájuk nem arctalan természetmisztika.

Arcokat kereső misztika, amelynek jegyében kapcsolatba kerülnek a szenvedő másikkal, a nyomorultak és az áldozatok arcával találkoznak. Misztikájuk elsődlegesen a szenvedők tekintélyének engedelmeskedik.

Az engedelmességükben megkezdődő és körvonalazódó tapasztalat révén tud megjelenni a földön Isten közelsége. „Uram, mikor láttunk téged szenvedni? Ő pedig így felelt nekik: bizonyom, mondom nektek, amit megtettetek egynek e legkisebbek közül, nekem tettétek.” Ez az együttérzés és együttszenvedés jegyében álló misztika nem pusztán befelé forduló tapasztalatra törekszik, hanem arra a tapasztalata, amely akkor születik meg, ha szemtől-szemben kapcsolatba lépünk a másikkal.

Lehet, hogy a világunk mélységes szenvedéstörténeteiben felhangzó kiáltást túl gyorsan és túl könnyen kiiktattuk a Krisztus passiójáról szóló üzenetünkből?

Lehet, hogy Krisztus szenvedéstörténetét túlságosan is eltávolítottuk az emberiség szenvedéstörténetétől? Lehet, hogy a névtelen szenvedőket túl gyorsan a „teljesen profán” területre száműztük?

Nem lettünk-e így süketek az emberi szenvedés sötét próféciájára, amely arról beszél, hogy az Emberfia elénk lép ebből a „profán” szenvedéstörténetből, s megvizsgálja, valóban komolyan követjük-e? Mert valójában misztikus összefüggés, látható szövetség van Krisztus passiója és az emberek szenvedéstörténete között.

Forrás és fotó: Vigilia szerkesztősége Facebook-oldala

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria