A pápa fogadta a külföldi diákok pasztorációjáról szóló világkongresszus résztvevőit

Ferenc pápa az Elvándorlók és Útonlevők Pápai Tanácsa szervezésében létrejött kongresszus résztvevőihez intézett beszédében megállapította: nagyon fontos, hogy az új nemzedékek felelősnek érezzék magukat azért a környezetért, amelyben élnek, valamint a jövő építéséért.

Az értelmiségi ember a modern elképzelés szerint egy önmaga megvalósításában elkötelezett személy, aki elismeréseket keres, gyakran figyelmen kívül hagyva a másikat. Szükség van tehát egy szolidárisabb modell alkalmazására, amely a közjó érdekében és a békéért cselekszik – folytatta a szentatya. – Aki megkapta azt az ajándékot, hogy tanulhat, felelősséggel is tartozik azért, hogy az emberiség javát szolgálja. A tudás egy kiemelt út a társadalom átfogó fejlődéséhez.

Egy másik országban, egy másik kulturális környezetben való tanulás új nyelvek, szokások megismerését teszi lehetővé. Ezáltal a világot más szemszögből is megismerhetjük, valamint félelem nélkül megnyílhatunk a másik, a számunkra idegen ember felé. Ez azt eredményezi, hogy a diákok, valamint azok is, akik befogadják őket toleránsabbá és vendégszeretőbbé válnak. A kapcsolatépítő képesség növekedésével gyarapodik az önbizalom és a másokba vetett bizalom, kiszélesednek a távlatok, valamint a jövő képe és megszületik a vágy arra, hogy közösen építsük a közjót – hangsúlyozta Ferenc pápa.

Majd arra buzdította a tanárokat és a lelkipásztorokat, hogy ültessék el a fiatalokban az evangélium szeretetét és a vágyat, hogy konkrétan megéljék és hirdessék azt másoknak.

Fontos, hogy a külföldön töltött időszak váljon az emberi és kulturális gazdagodás alkalmává a diákok számára – fogalmazott a pápa. – Egyben legyen kiindulási pont is a visszatérésre hazájukba, hogy képzetten hozzájáruljanak a társadalom növekedéséhez és hogy belső ösztönzést érezzenek a jóhír örömének közvetítésére. Olyan nevelésre van szükség, amely megtanít a kritikus gondolkodásra és az értékek megérlelésének útját kínálja fel (Evangelii gaudium, 64). Ezáltal olyan fiatalokat nevelünk, akik az igazságra szomjaznak, és nem a hatalomra, akik készek megvédeni az értékeket és megélni az irgalmasságot és a szeretetet, amelyek egy egészségesebb társadalom alapjait jelentik.

A társadalom arra kapott meghívást, hogy az új nemzedékeknek hiteles munkalehetőségeket kínáljon, elkerülve az „agyelszívás” jelenségét. Ha valaki szabadon úgy dönt, hogy külföldre megy tanulni vagy dolgozni, az jó és termékeny dolog lehet – mutatott rá a szentatya. – Az viszont fájdalmas, ha a fiataloknak el kell hagyniuk hazájukat azért, hogy megfelelő munkát találjanak.

A külföldi diákok jelenléte egy országban nem újdonság, mégis felerősödött a folyamat a globalizáció miatt, amely ledöntötte a földrajzi és időbeli határokat, elősegítve a találkozást és a kultúrák közötti cserét. Azonban fennáll a veszély, hogy megjelenik a fiatalok között a „közöny globalizációja”, amely képtelenné teszi őket az együttérzésre, mások fájdalmas kiáltásainak meghallására (Evangelii gaudium, 54). Ezzel szemben azt akarjuk, hogy a fiatalok úgy éljék meg a globalizációt, hogy az pozitív eredményeket és lehetőségeket teremjen. A külföldön töltött idő során a diákok kifejleszthetik magukban az alkalmazkodás fontos képességét, megtanulhatják azt, hogy másokat testvérként óvjanak és a teremtett világot közös otthonunkként védelmezzék. Ezek döntő jelentőségűek ahhoz, hogy egy emberségesebb világot teremtsünk – hangsúlyozta beszédében a pápa.

Végül utalt Szent II. János Pál pápára, aki a fiatalokat a „hajnal őrszemeinek” nevezte. Ferenc pápa arra buzdította fiatalokat, hogy valóban váljanak azzá, hirdessék Jézus üdvösségét, vigyék el világosságát a világba, amelyet nagyon gyakran elhomályosít a közöny sötétsége, az önzés és a háború.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír