A pápa „munkaköri leírását” Jézus adta – Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő előadása Győrben

Hazai – 2017. február 24., péntek | 16:11

Érszegi Márk Aurél, a szentszéki magyar nagykövetség első tanácsosa, Vatikán-szakértő, kánonjogász, volt pannonhalmi bencés diák tartott ismeretterjesztő előadást a pápaságról és a pápai államról a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium dísztermében február 21-én.

A program a Bencés Diákok Győri Egyesülete által szervezett szabadegyetem keretében valósult meg.

Érszegi Márk Aurél előadása elején rámutatott arra, hogy a Szent Péter-bazilika nem azonos a pápa székesegyházával. A Szent Péter-bazilika Szent Péter trónusának ad helyet, Róma első püspökének van fenntartva. A pápai katedrális valójában a lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház, ott található a márványból készült pápai trónus is. A 14. századi avignoni fogság időszakáig a pápák a Lateránban laktak, csak az avignoni fogságot követően tették át székhelyüket a Vatikánba.


A Vatikán az ókorban egy földrajzi helyet jelölt, Róma hét dombjának egyike volt, ez a városrész a perifériához tartozott. A Vatikán elnevezés feltehetően egy római istenség nevéből vagy a vātēs, vāticinium (jós, jóslás) latin szóból alakult ki. Caligula császár ezen a területen cirkuszt kezdett el építtetni, amelyet Nero idején fejeztek be. Ennek a cirkusznak a közepén állt az az egyiptomi obeliszk, amelynek tövében keresztre feszítették Szent Pétert. A cirkusz közelében volt egy temető, oda temették el Róma első püspökét is. A sírhely fölé Nagy Konstantin császár bazilikát emeltetett. A 20. század első felében, XII. Piusz pápa engedélyével ásatások folytak Szent Péter feltételezett sírjánál. A régészek bebizonyították, hogy valóban a hagyomány által Szent Péter sírjának tulajdonított helyen temették el az apostolfejedelmet.

A pápa küldetéséről szólva Érszegi Márk Aurél kifejtette, hogy Péter apostol utódja Jézus Krisztus megbízásából az Egyház látható feje. A pápa „munkaköri leírását” Jézus Krisztus adta – tette hozzá a kánonjogász, majd idézte az apostoli küldetésre vonatkozó szentírási szakaszokat: „Te Péter vagy, és én erre a kősziklára fogom építeni egyházamat” (Mt 16,18); „Neked adom a mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyekben is, és amit feloldasz a földön, föl lesz oldva a mennyekben is” (Mt 16,19); „Ezentúl már emberek halásza leszel” (Lk 5,10). Az előadó rámutatott arra, hogy a vonatkozó evangéliumi szöveghelyek magukban foglalják mindazt, amit a pápának tennie kell: tanítani, megerősíteni a hívőket, megfelelő lelki táplálékot adni számukra, elvezetni őket Istenhez, vállalni a missziós küldetést, valamint biztosítani az Egyház egységét.

Érszegi Márk Aurél beszélt a Vatikán szuverenitásának fontosságáról is: úgy vélte, a történelem során bebizonyosodott, hogy a pápa akkor tudja leginkább lelki küldetését teljesíteni, amikor biztosítva van a függetlensége. Az előadáson szó esett a pápai jelvények között megjelenő tiaráról is, amellyel megkoronázták az egyházfőket. Az utolsó megkoronázott pápa VI. Pál volt, aki később lemondott a tiara viseléséről. Utódai a koronázás szokását is elhagyták.

A Vatikán-szakértő rámutatott arra, hogy a pápa liturgikus előjogai közé tartozik a pallium (körülbelül háromujjnyi széles, fehér gyapjúszalag) viselése, amelyet a pápán kívül az érsek-metropoliták hordhatnak, kizárólag saját működési területükön. A palliumokat a pápa adományozza az érsek-metropoliták számára. A palliumokat hagyományos módon készítik: Szent Pál vértanúságának helyén trappista szerzetesek nevelnek bárányokat, ezek közül minden évben kiválasztanak kettőt, amelyeket Szent Ágnes ünnepén, január 21-én a pápa megáld. Ezt követően a két fiatal bárányt rábízzák a Trastevere negyedben található Szent Cecília bencés monostor szerzetesnővéreire, akik június 24-re, Keresztelő Szent János ünnepére elkészítik a palliumokat a bárányok gyapjából. Az elkészült palliumokat ráhelyezik Szent Péter sírjára, ezáltal ereklyévé válnak. Június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén a pápa átadja az újonnan kinevezett érsek-metropolitáknak a palliumokat.

Érszegi Márk Aurél a pápa és a helyi egyházak kapcsolattartási lehetőségéről szólva megemlítette az ad limina látogatást, amely azt jelenti, hogy a megyéspüspökök meghatározott időközönként látogatást tesznek a szentatyánál. Az előadó kiemelte, hogy 2017 novemberében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai tesznek ad limina látogatást Róma püspökénél, és bemutatják számára a Magyar Katolikus Egyház helyzetét.

A kapcsolattartás másik formája, amikor az egyházfő látogat el egy adott országba. Érszegi Márk Aurél a pápalátogatások témája kapcsán ismertette az apostoli utak megvalósulásának feltételeit: ehhez szükséges egy meghívás a helyi katolikus egyháztól, valamint az adott ország kormányzatától is, tekintettel arra, hogy Róma püspöke nemcsak egyház-, hanem államfő is. A nem katolikus többségű országokban – ez főként az ortodox területekre igaz –, fontos, hogy a legtöbb hívőt számláló vallás, felekezet vezetői is jóváhagyják a pápa látogatását.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Tóth Teodóra

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria