A pápa a tudósok és a keresztények szövetségére számít a Föld megóvása érdekében

A Pápai Tudományos Akadémia (La Pontificia Accademia delle Scienze; The Pontificial Academy of Sciences) november 25. és 29. között tartja plenáris ülését Tudomány és fenntarthatóság. A tudomány és technológia hatása a társadalomra és a környezetre (Science and Sustainability. Impacts of Scientific Knowledge and Technology on Human Society and its Environment) címmel. A konferencia tagjait Ferenc pápa köszöntötte november 28-án.

A tudósok és keresztények megújult szövetségéről beszélt a pápa közös otthonunk, a Föld megóvása érdekében, melyet az ökológiai összeomlás, majd a növekvő szegénység és társadalmi kirekesztés követ. „Örömömre szolgál, hogy átérzitek a mély szolidaritást, amely a ma és a holnap emberiségét összeköti a földanya iránti aggodalomban” – mondta a Szentatya.

Korunkban nyilvánvalóvá vált a tudomány küldetése egy új, globális ökológiai egyensúly érdekében. A teljes emberi fejlődés, a béke, az igazságosság, az emberi méltóság és szabadság értékeinek előmozdítására a Pápai Tudományos Akadémia számos konferenciát szervezett a kozmológia, a megújuló energiaforrások, az élelmiszer-biztonság, valamint a mesterséges intelligencia hatalma és korlátai témakörében.

Ferenc pápa Laudato si’ (Áldott légy) kezdetű enciklikájában rámutatott arra, hogy Isten a teremtett világ őrzését az emberre bízta azzal, hogy megtartsa azt békében, szépségben, teljességben. A modern korban az ember a természet tulajdonosának és urának érzi magát, felhatalmazással arra, hogy kifossza azt, és ezáltal súlyos csapást mérjen a fajok biológiai sokszínűségére. Az igazság az, hogy mi nem egy múzeum őrei vagyunk, ahol le kell porolnunk a műkincseket, hanem a bolygó létéért, biodiverzitásáért, valamint az emberi élet megtartásáért és fejlődéséért felelős munkatársak. Az ökológiai szemléletváltás, amely támogatja a fenntartható fejlődést, megkívánja, hogy vállaljuk teljes felelősségünket a teremtett világ és erőforrásai iránt, mind a társadalmi igazságosság keresésében, mind pedig a nyomor, az egyenlőtlenség és a kirekesztés felszámolásában.

A politikai, anyagi és ideológiai érdekektől mentes tudósokra hárul elsősorban a feladat, hogy olyan kulturális modelleket dolgozzanak ki, amelyek révén képesek leszünk szembenézni a klímaválsággal és társadalmi következményeivel, hogy a termelésben rejlő óriási lehetőségek ne csupán kevés kiváltságos ember kezében összpontosuljanak. A tudósok dolga továbbá, hogy iránymutatást adjanak általános és konkrét megoldásokat kidolgozva a bolygónkat érintő problémákra, mint a víz, a megújuló energiaforrások és az élelmiszer-biztonság kérdése – hangsúlyozta a pápa. Olyan normarendszert kell létrehozni, amely sérthetetlen jogokat biztosít az ökoszisztéma védelmére, még mielőtt a technokrata és gazdaságelvű hatalom visszafordíthatatlan károkat okozna nemcsak a környezetben, de az emberi együttélésben, a demokráciában, az igazság és a szabadság eszméiben is.

Sajnos kevés hajlandóság mutatkozik a nemzetközi politikában a közjó konkrét keresésére. A politikát a technológiának és a pénzügyeknek rendelik alá, melyek elsősorban haszonelven működnek. Ezt bizonyítja, hogy késlekednek a gyakorlatba átültetni a globális környezetvédelmi egyezményeket, vagy hogy nemes indokokkal magyarázzák a folyamatos háborúkat, amelyek egyre nagyobb károkat okoznak a környezetnek, a népek erkölcsi és kulturális gazdagságának.

Mindazonáltal ne veszítsük el a reményt, használjuk ki az Úrtól kapott időt, és vegyük észre a bátorító jeleket, amelyeket az emberiség mutat a közjó választása, a felelős és szolidáris megújulás terén. A fenntartható és integráns fejlődés terve nagy lendületet adhat a tudósoknak, főleg ha istenhívők – tette hozzá a Szentatya a Pápai Tudományos Akadémia plenáris üléséhez intézett beszédében.

Ferenc pápa olasz nyelvű beszéde teljes terjedelmében elérhető itt.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió magyar és olasz nyelvű szerkesztősége

Magyar Kurír