A Pázmány Péter Katolikus Egyetem csoportja is részt vett a kassai Rákóczi-ünnepen

Külhoni – 2019. november 13., szerda | 11:17

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) mintegy harminc hallgatója és tíz oktatója vett részt a II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulója alkalmából rendezett emlékév kiemelt megemlékezésein október 27–29. között Kassán.

A PPKE csoportja a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum, az egri Eszterházy Károly Egyetem (EKE), a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Irodalomtudományi Intézetének munkatársaihoz csatlakozva, a MÁV Nosztalgia által indított Rákóczi expressz utasaival együtt érkezett Kassára október 27-én, vasárnap délelőtt.

A különvonaton J. Újváry Zsuzsanna, a PPKE docense II. Rákóczi Ferenc és Kassa kapcsolatáról; majd Gebei Sándor, az EKE nyugalmazott professzora II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemségének legitimációjáról; ezt követően Mészáros Kálmán, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tanácsos-kutatója Károlyi Sándor generális 1703-as és 1706-os kassai tartózkodásának eseményeiről; Demjén Balázs Ádám, a PPKE doktorandusz hallgatója Gligor Pintea Rákóczi-párti oláh katonabetyárról és a hozzá kapcsolódó mondakörről; végül B. Garda Dezső, a BBTE docense a gyergyói és a csíki székelyek szabadságharcban való részvételéről tartott előadást.

Az érkezést követően a csoportot Haraszti Attila kassai magyar főkonzul fogadta a vasútállomáson, majd a különvonat utasai együtt vonultak tovább a Szent Erzsébet-székesegyházba, ahol magyar nyelven celebrált szentmisén vettek részt. Ezt követően felkeresték II. Rákóczi Ferenc és édesanyja, Zrínyi Ilona; idősebbik fia, Rákóczi József; valamint a fejedelem harcos- és bujdosótársai, Sibrik Miklós ezereskapitány, Esterházy Antal és Bercsényi Miklós grófok, valamint utóbbi felesége, Csáky Krisztina grófnő végső nyughelyét.

A megemlékezés a Rodostói ház előtt folytatódott, ahol Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára mondott beszédet, illetve koszorúzott. (A Rodostói ház Kassán található Rákóczi-emlékhely, annak a háznak az utánzata, ahol a fejedelem 1720 és 1735 között száműzetésben élt – a szerk.) Ezt követően a jelenlévők a Rodostói házban megtekintették a fejedelem kényszerű bujdosásának időszakából származó tárgyi emlékeket. A napot a Magyar Jelenlét Házában tartott, a Rákóczi-szabadságharc időszakát részletesen bemutató emlékkiállítás megnyitója, majd – a Budapestre még aznap hazatérő különvonat utasaitól vett búcsút követően – a csoport közös kassai vacsorája zárta.

Október 28-án, hétfőn a kassai régi városháza nagytermében konferenciát tartottak, melyet a PPKE és a Kassai Polgári Klub együtt szervezett. A Haraszti Attila főkonzul tartotta ünnepélyes megnyitót követő első szekcióban – amely a vezérlő fejedelem életének bemutatását helyezte középpontba, származásától a megválasztásáig – J. Újváry Zsuzsanna és Gebei Sándor korábban említett előadása mellett Kováts Gábor Attila, a Pillangó Kiadó munkatársa ismertette a Rákóczi család genealógiájának főbb adatait; illetve Tüskés Gábor, az MTA ITI osztályvezetője vázolta fel II. Rákóczi Ferenc önéletrajzi írásainak Magyarország-képét.

A második szekcióban a II. Rákóczi Ferenc környezetével kapcsolatos előadásokra került sor. Mészáros Kálmán fentebb említett előadásán túl Szuromi Kristóf, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa Thököly Imre alakját mutatta be egy angol diplomata szemszögéből; Kónya Péter, az Eperjesi Egyetem rektora Ottlyk György, a szabadságharc gazdasági vezetője és hadvezére szerepét vázolta fel; míg a kassai helytörténész, Balázs Péter a kuruc pénzveréstörténet és Thaly Kálmán kapcsolatát ismertette.

A harmadik, záró szekcióban B. Garda Dezsőnek és Demjén Balázs Ádámnak a Rákóczi expresszen is elhangzott előadásán kívül Őze Sándor, a PPKE Történettudományi Intézetének vezetője a szabadságharc alatti Szentes elleni rác támadásokat mutatta be; Szelke László, a PPKE adjunktusa a „múltban élő álmodozó” és a „korát megelőző államférfi” Rákóczi-képeket ütköztette Szekfű Gyula munkásságának tükrében; végezetül Újváriné Tüskés Anna, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa II. Rákóczi Ferenc 20. századi köztéri emlékműveit mutatta be.

A konferenciát követően a csoport az ugyancsak kassai születésű Slachta Margit alapította Szociális Testvérek Társasága szerzetesrend kassai székhelyére látogatott, amely mások mellett Boldog Salkaházi Sára életének és munkásságának is egyik fő helyszíne volt. Ezt követően az előadók, oktatók és hallgatók Hajdú Mária igazgató asszony vezetésével Kassa város levéltári iratanyagába nyerhettek betekintést, majd a városháza tanácstermét is megnézhették. A napot a Thália Színház előadása zárta, a csoport Ferdinand von Schirach Terror című, a helyi magyar társulat tagjainak rendezésében és alakításában színpadra vitt darabjának volt nézője, illetve aktív résztvevője. 

Október 29-én, a hazaút során a jászói premontrei apátság múltját és jelenét mutatta be a csoportnak részletesen a helyszínen Banykó Attila Joachim premontrei atya; majd magyar nyelvű idegenvezetéssel a betléri Andrássy-kastélyt ismerhették meg a csoport tagjai.

Forrás: Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Fotó: Drucza Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria