A Pázmányon rendezték meg az Európai Jog Nemzetközi Szövetsége kongresszusát

Az európai jog művelésének alakítására, fejlesztésére az akkor pár éve indult és még lassan bontakozó jogharmonizációs feladatok erősítése érdekében alapították meg 1961-ben Brüsszelben az Európai Jog Nemzetközi Szövetségét. A FIDE munkája elsősorban a nemzeti tagszervezetekben zajlik, emellett a kezdetektől minden második évben az egyik nemzeti szervezet a házigazdája a FIDE kongresszusainak, amelyek az évek során kialakult hagyományok szerint több száz résztvevő közreműködésével folynak le. A két kongresszus közötti időszakban a következő nemzeti szervezet elnöke egyúttal a nemzetközi szervezet elnöke is.

2010-ben, a madridi kongresszuson határozták el, hogy idén, a FIDE XXVII. Kongresszusának házigazdája a magyar tagszervezet lesz, így a 2014–16 közötti időszakra a magyar FIDE szervezet és annak elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke, illetve alelnöke, Varga Zs. András, a PPKE JÁK dékánja látta el az egész európai szervezet elnöki és alelnöki teendőit.

A kongresszusok hagyományai sorában tartozik az is, hogy az adott ország legkiválóbb egyetemi jogi karai közül az egyik biztosítja a közvetlen szervezést és lesz a szakmai és szociális programok elsődleges alakítója. 2014 óta, amikor a kongresszus szervezése ténylegesen megkezdődött, ez a megtiszteltetés – amely egyúttal az európai jogásztársadalom megbecsülését is kifejezi – a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, és annak Jog- és Államtudományi Karát érte.

A FIDE kongresszusa így nagy presztízsű nemzetközi rendezvény, amely kiváló lehetőséget jelent Magyarország és a szervező PPKE JÁK számára, hogy erősítse helyzetét az uniós jog tudományos és gyakorlati művelésében és egyben meghatározza ezen fontos esemény tematikáját is. A kongresszus előadói és résztvevői az európai jogtudomány legnevesebb képviselői, az Európai Unió Bíróságának bírái, főtanácsnokai, valamint az EU intézményei (Parlament, Tanács, Bizottság) jogi szolgálatainak tisztségviselői, illetve természetesen a tagállamok jogalkalmazó szerveinek vezető képviselői, a legnagyobb egyetemek oktatói voltak.

A FIDE Magyar Tagozata a 2016-os budapesti kongresszus javasolt fő kérdéseiként az európai bankuniót, az uniós versenyjog magánfelek általi, illetve kollektív igényeinek érvényesítését, valamint a hatáskörök és szabályozási feladatoknak az Európai Unió és annak tagállamai közötti megosztását jelölte meg. Mindezek mellett a kongresszus első és utolsó napján plenáris előadásokban tárgyalták az európai integrációval kapcsolatos legfontosabb kérdéseket – 2016-ban ezek az európai jog tényleges identitásának kérdései, az EU külkapcsolatai voltak, ezen belül is különös figyelmet szenteltek az ún. TTIP-nek (az Európai Unió és az Egyesült Államok között készülő szabad kereskedelmi egyezmény tervezetének).

A két évvel ezelőtt e tárgyban indult kezdeményezést folytatva a PPKE JÁK a kongresszus előtti napon, május 18-án konferenciát szervezett a számos országból érkezett doktorandusz hallgatóknak, a Konrad Adenauer Stiftung támogatásával, számos résztvevővel.

A kongresszus nyitó plenáris ülésén, május 19-én a szervezők részéről Darák Péter, a Kúria és egyben a FIDE elnöke, illetve Szuromi Szabolcs Anzelm egyetemi tanár, a PPKE rektora köszöntötték a résztvevőket.

A rektor megnyitójában hangsúlyozta a Ius Commune Europae, egy új európai jogrend kialakításának szükségességét, amelynek egyik példája lehet az európai magánjog kodifikálásának lehetősége, mint olyan terület, amelyben az integráció iránti igények, illetve a nemzeti jogrendek sajátosságainak megőrzése együtt mutatkozik meg.

Megnyitó előadást tartottak az európai jog különböző értékeit hangoztatva Koen Lenaerts egyetemi tanár (Leuveni Katolikus Egyetem), az Európai Bíróság elnöke, Trócsányi László egyetemi tanár, igazságügyi miniszter és Francisco Fonseca Morillo, az Európai Bizottság főigazgató-helyettese.

Május 19-én délután, illetve május 20-án délelőtt és délután került sor a három fő téma részletes tárgyalására. Ennek előkészítése során az egyes témák általános jelentéstevői kérdőíveket fogalmaztak meg, amelyekre nemzeti jelentéstevők válaszoltak. Az általános jelentéstevők előzetesen összesített jelentéseket tettek közzé, és ezekhez még az ún. intézményi jelentéstevők – az Európai Parlament, az Európai Tanács és a Európai Bizottság vezető szakemberei – által írt jelentések is csatlakoztak. Volt tehát megfelelő alapanyag arra, hogy a rangos moderátorok által vezetett három tanácskozási forduló élénk és tartalmi vitát hozzon.

A kongresszus zárásaként, a plenáris előadásokat követően a FIDE portugál szervezete vette át az elnökséget a következő két évre, mint a XXVIII. Kongresszus házigazdája.

A kongresszus eredményeit Varga Zs. András, a PPKE JÁK dékánja összegezte. Zárszavában kiemelte, hogy Európa jövője, az „egység a sokféleségben” biztosítja Magyarország jövőjét is. Századokon át más nemzetek között és más nemzetekkel együtt éltünk, és közben hordoztuk alkotmányos identitásunkat. Ez az identitás tette lehetővé, hogy túléljük a 16–17. századi iszlám hódítást. Utalt arra, hogy amikor az egyetemet Pázmány Péter megalapította, Magyarország zöme megszállás alatt volt – Buda és Pest is. Végül a résztvevők figyelmébe ajánlotta Szent II. János Pál Pápa Santiago de Compostellában több mint harminc éve elhangzott szavait: „Európa: Találd meg önmagad!... Légy önmagad! Fedezd fel kezdeted. Lehelj életet gyökereidbe. Lelki egységedet más vallások és a szabadság iránt tanúsított teljes tisztelet légkörében építsd újra… Lehetsz még a civilizáció világítótornya és a világ haladásának motorja.”

Forrás és fotó: PPKE

Magyar Kurír