A szegény egyház ma – évadnyitó a kolozsvári Katolikus Akadémián

A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának szervezésében Teológiai kérdések a szegény egyházról címmel tartott előadást Várnai Jakab ferences szerzetes, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora.

Várnai Jakab előadását az Evangelii gaudium apostoli buzdítás gondolatai nyomán építette fel, Ferenc pápa jól ismert szavaival élve elmondta, hogy szükséges a szegény egyházról beszélni. Hipotézisként vetette fel a kérdést, miszerint Jézus Krisztus szegénységéből továbbfűzhető-e az egyház szegénysége. A Fiú önmagában (önátadás) és kapcsolatai által (magát szétosztva) is szegénnyé vált. Szent Pál szerint az ő szegénysége által gazdagodtak meg követői; mindez nélkülözhetetlen üdvtörténeti szempontból tekintve. Jézus beszédei az eljövendő Isten országáról a tanítványi köre által kaptak gyakorlati lenyomatot, így jött létre később az egyház, ami csupán földi közege az eljövendőnek.

Az egyház szegénységének témáját a II. Vatikáni Zsinat sem kerülhette ki. Több gondolkodót, gyakorló lelkipásztort mozgatott az eszme, miszerint a szegénység akár kulcs is lehet. Charles de Foucauld remete a muszlimokkal szembeni helyes magatartást fogalmazta meg: szeretet, imádság, szegénység, Voillanrue szerint a szegénység eszköz az evangelizációban, Joseph Wresinski egy egész szervezetet épített ki negyedik világ néven, míg Chiara Lubich, a Fokoláré mozgalom elindítója az adás kultúráját, a vagyonközösség gondolatát emelte be újra a köztudatba. XXIII. János pápa, a II. Vatikáni Zsinat atyja pedig egy rádióadásban hangoztatta véleményét a szegény egyház képéről.

A zsinat idején leginkább Hélder Câmara brazil püspök, illetve Giacomo Lercano érsek érezte szívügyének az egyház szegénységéről beszélni, „mivel az egyház hordozza Krisztus jelenlétét a szentségek által, ugyanakkor a szegénység által is”. Az egyszerűsített püspöki életvitelen keresztül a gyűjtéseken, böjttartásokon keresztül a tanítás kiterjesztéséig is lehet tenni a fellépő gondok ellen.

A zsinat dokumentumai közül a Lumen gentium első és hetedik fejezete foglalkozik a témával és kijelenti, hogy már a megváltás is szegénység közepette zajlott. Mai reflexióként az előadó Tomka Ferenc gondolatait mutatta fel, aki szerint ahogy Krisztusnak, úgy kell az egyháznak is tennie: meg kell találnia az egyensúlyt, a helyes arányt annak ellenére, hogy intézményként áll és cselekszik, míg Krisztus mint egyén beszélt és cselekedett.

Végül Ferenc pápa életpéldáját említett az előadó: a pápánál hitelesebben aligha van ki bemutassa, hogy szegény egyházat szeretne. Mindennapi egyszerűségével, emberközeliségével és személyes megnyilvánulásaival irányadó a ma kereszténységének.

A Katolikus Akadémia következő előadása november 13-án lesz. Előadó Kiss Ulrich jezsuita, előadása címe: Egyház és pénz: „Isten fizesse!”

Fotó: Thaler Tamás

Magyar Kurír