A Szent Család istenemberi titka

Nézőpont – 2020. december 26., szombat | 16:00

A Szent Család vasárnapja – Gondolatok az evangéliumhoz (Lk 2,22–40)

Az evangéliumokban nem találunk utalást József és Mária szüleire: nem ismerjük a nevüket, személyük a múlt homályába vész. Ugyanakkor Lukács evangélista mégis megoszt velünk egy beszámolót, ahol két idős ember fogadja a Kisdedet. Simeon és Anna a jeruzsálemi templomhoz kötötte az életét, abban a reményben, hogy még meglátják a világba lépő, régtől megígért Megváltót. Simeon egyenesen „kinyilatkoztatást kapott a Szentlélektől, hogy addig nem hal meg, amíg meg nem látja az Úr Fölkentjét” (Lk 2,26).

Karácsony ünneplésének családias légkörében alakjuk különösen kedves a szívnek. Talán nem vétek pótnagyszülőknek tekinteni őket, akiknek az alakjában a hittani üzenet mellett kifejeződik az emberi létezés apró, mégis oly hatalmas igazsága.

Az újszülöttre váró öregek képe életutunknak egyik legalapvetőbb vonását zárja magába. Emlékszem, dédanyám hogyan vette reszkető kezébe óvatosan, félve-féltve a kishúgomat. Évtizedek választották el őket, az egész XX. század mozgalmasan fájdalmas történelme. Kettejük találkozásában mégis a legszebb remény talált szavak nélküli önkifejező nyelvre: az új élet születése a remény születése. A saját, személyes sors, még ha drámai is, az utódokban talál válaszra és értelemre. A megannyi munka, küszködés és harc után a béke itt, így érkezik el. Ekkor kézzelfogható az igazság: az élet erősebb a halálnál. A szeretet hozza létre számukra a világnak azt a jobb jövendőjét, amire vágyunk és várunk. A termékenység pedig nem pusztán demográfiai adatok sora, hanem a létezés megnyílása: ajándékozás, ráhagyatkozás, elfogadás és befogadás.

Áldottak az öregek, akik a saját testük terhét olykor már alig-alig bírják hordozni, mégis kézbe veszik egy épphogy megkezdődött létezés apró csodáját és ígéretét!

Az idei Szent Család-vasárnap szívsajdító ünnep. Vannak, akiket nem tudunk meglátogatni. Vannak, akiket úgy tudunk oltalmazni, hogy elkerüljük a velük való fizikai kontaktust. Ha Simeon és Anna ma egy idősek otthonában élne, nem emelhetné magához a Kisjézust. Az élet mégis megszületik. A család szóban a biológiai és társadalmi összetartozáson túl kibontakozik Isten gyönyörűséges jelenléte, amely átível a testi távolságokon. Nincsen fal, amit az Úr ne tudna ledönteni, s nincs éjszaka, amelyben ne gyújthatna fényt! A megváltás nem idegen felső erőként jött el hozzánk, hanem közöttünk, bennünk született és születik meg. Karácsony van, a Szent Család istenemberi titka kapaszkodót ad, hiszen valójában az hordoz bennünket, akit látszólag mi, emberek veszünk ma kézbe.

Török Csaba

Kapcsolódó fotógaléria