A Szent Egyed közösség adományokat vitt a horvát határhoz a menekülteknek

A Szent Egyed közösség tagjai az elmúlt hetekben összegyűlt adományokat – téli ruhadarabokat, cipőket, takarókat, családok által összeállított ajándékcsomagokat – adták át a menekülteknek.

Slavonski Brod (Bród) Horvátország és Bosznia-Hercegovina határán fekszik. A felállított tábor, ahova a menekültek érkeznek, a külvárosban található, a vasútvonal mentén. A tábort a katonaság működteti, a teljes folyamat nagyon szervezett, de egyben személytelen is. Amennyire lehet, a nemzetközi önkéntesek csapata humanizálja az eljárást. Aznap, december 12-én öt vonat futott be menekültekkel, szerelvényenként 700–1100 ember érkezik.

A közösség tagjai a negyedik vonat megérkezésével egy időben értek a táborba, ahol egy horvát civil szervezet (Hrvatska Strukovna Udruga Sudskih Tumača – HSUST) helyi koordinátora végigvezette őket.

Az emberek az érkezés után a regisztrációhoz állnak sorba, majd 30–50 fős csoportokban haladnak tovább, hogy meleg ruhákhoz, cipőhöz és takaróhoz jussanak. Ezt követően ételcsomagért és vízért állnak sorba. Amennyiben orvosi ellátásra lenne szükség, a helyszínen ezt is megkaphatják. Ezt követően az emberek csoportokat alkotva várakoznak, hogy felszálljanak a Szlovéniába induló vonatra.

A Szent Egyed közösség tagjai a vonatra való felszállásban segédkeztek először, hogy a csomagokkal és karon ülő gyermekekkel utazó anyák, apák; a mozgáskorlátozottak és a kisgyermekek is biztonságosan feljussanak a szerelvényre. Később, az utolsó (ötödik) vonat érkezésénél segítettek a leszállásnál. Mivel ekkor már késő volt, köd, nyirkos levegő és hideg, az embereket a regisztráció után ellátták a szükséges téli ruhákkal, ennivalóval és vízzel, végül fűtött sátrakban várakoztak, másnap reggelig, a következő Szlovéniába tartó vonat indulásáig.

„Ha igaz, hogy az önkéntesek humanizálják a folyamatot, akkor van-e emberibb gesztus az imádságnál, amely egyszerre fejezi ki a gyermek tehetetlenségét és bizalmát?”– közös imádsággal zárták a napot, tudván, hogy erre nagy szükség van ebben a helyzetben.

Fotó: Makay Péter

Magyar Kurír