A szépség találkozása a tudományos értékkel – Album jelent meg a magyar barokk freskófestészetről

Kultúra – 2019. december 13., péntek | 14:27

Kiemelkedő kulturális eseményre került sor december 12-én este a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dísztermében: nagy érdeklődés mellett mutatták be a Barokk freskófestészet Magyarországon című, négyrészesre tervezett könyvsorozat első kötetét.

A kötetek a mai Magyarország barokk freskóemlékeinek teljes katalógusát tartalmazzák. Részletesen szólnak a műveket magukba foglaló épületekről, azok építéstörténetéről, a falképek festőjéről és megrendelőjéről, ismertetik a freskók keletkezéstörténetét, állapotát. A program a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténeti Tanszékének kezdeményezésre indult el.

A most bemutatott, első kötetet Jernyei Kiss János szerkesztette. Az impozáns, színes album Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye freskófestészetét mutatja be. A kötetet a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ megbízásából a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) adta ki. A könyv megjelenését az MMA és a Székesfehérvári Egyházmegye, valamint Spányi Antal megyéspüspök támogatta.

A bemutatón Lukácsy György moderátor kiemelte, hogy egy évtizedes munka fontos mérföldkövéhez érkeztek e gyönyörű képekkel gazdagon illusztrált album megjelenésével, amelyet élmény kézbe venni, még inkább lapozni.

Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára elmondta, az album tízéves kutatói munka eredményeként született meg. A magyarországi freskóemlékeket bemutató sorozat négy kötetből fog állni, és pluszban terveznek egy olyan kötetet is, amely az erdélyi és kárpátaljai barokk freskóművészetet összegzi. A főtitkár közölte azt is, hogy a könyvsorozat minden kötetéhez a magyarországi barokk díszítő festészetet bemutató rövidfilmek is készülnek. A rendezvényen le is vetítették a kapolcsi templom barokk freskóképeiről szóló kisfilmet.

Erdő Péter bíboros, prímás köszöntőjében örömmel szólt arról, hogy megjelent ez a reprezentatív album, amelyben találkozik a szépség, az attraktivitás a tudományos értékkel. „Erre régóta vártunk.” A főpásztor egy néhány évtizeddel ezelőtti felmérésre hivatkozott, amelyből kiderült: amikor megkérték a magyar embereket, hogy mondjanak valamit, ami szép, akkor az európai átlagnál nagyobb arányban említettek barokk alkotásokat. A bíboros rávilágított, két nagy hulláma volt hazánkban az infrastruktúra kiépítésének: az első még Szent Istvánnal kezdődött (tíz falu építsen egy templomot, emeljenek székesegyházakat az országban), a második pedig a 18. században történt, Mária Terézia korában, amikor újraépíthettünk templomokat, palotákat, középületeket, mindenfelé az országban.

E két nagy hullám emléke ott él bennünk, akarva-akaratlanul. Ha manapság küzdünk amiatt, hogy nehéz fönntartani a templomépületeket, sok a restaurátori feladat, a hétköznapi használatban el tudnánk képzelni modernebb, kényelmesebb, olcsóbban működtethető épületeket is, akkor jusson eszünkbe, hogy igen ám, de ezek az épületek hozzátartoznak a lelki és kulturális azonosságunkhoz – emelte ki Erdő Péter. – Vonatkozik ez egy-egy város, település képére, és arra a képre is, ami a lelkünkben él a szépről és kicsit arra is, hogy mi az emelkedett, tehát a vallási képzeletvilágunkra is.

„Nagyon hálás vagyok, hogy ezt a kötetet most kézbe vehetjük, maga a vállalkozás igen nagy ívű, és hozzájárul ahhoz, hogy a létező, a tényleges magyar kulturális azonosságot reprezentatív módon is kifejezésre juttassuk. Köszönet illeti mindazokat, akik ezt az értékes munkát elvégezték, és kívánok további sok sikert és áldást ehhez a sorozathoz” – zárta beszédét a bíboros.

Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspököt Lukácsy György moderátor úgy konferálta fel, hogy az ő segítsége nélkül nem születhetett volna meg ez a könyv. A főpásztor emlékeztetett rá: tavaly ünnepi eseménysorozattal emlékeztek meg Székesfehérváron a korabeli plébániatemplom, majd székesegyház, valamint az egykori kármelita, később szemináriumi templom építése befejezésének kétszázötvenedik évfordulójáról. A Székesfehérvári Egyházmegye két kiemelkedő eseménnyel kapcsolódott a barokk emlékévhez: az egyik a 2018 augusztusában megnyílt, Barokk mennyország című kiállítás volt a Csók István Képtárban, ahol a felújítás miatt bezárt székesegyház eredeti műtárgyait mutatták be; a másik vállalkozás a színfalak mögött készült, tavaly döntöttek ugyanis arról, hogy a Székesfehérvári Egyházmegye anyagi támogatásban részesíti a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténeti Tanszékének kutatócsoportja és a Magyar Művészeti Akadémia Kiadó közös vállalkozását, a Barokk freskófestészet Magyarországon című könyvsorozat első részének kiadását.

A felek betartották vállalásaikat, így a kötet elkészülhetett és megjelenhetett. A magyarországi freskófestészetben Székesfehérvár kiemelkedő helyet foglal el, ugyanis az egyetlen város, ahol a 18. században egyetlen évtized alatt három templomot is magas művészi színvonalú mennyezetfreskóval díszítettek – mondta Spányi Antal püspök.

Takács Imre művészettörténész, egyetemi tanár külsejében, méreteiben és kvalitásaiban is kiemelkedőnek minősítette a megjelent albumot. „Egy nagy nemzeti művészettörténeti corpus első nagy, látható eredményéről van szó, mely remélhetőleg lendkerékként tovább fog gördülni” – fogalmazott a professzor.

Az, hogy vannak olyanok – szerzők, alkotók, támogatók –, akik fontosnak tekintik a barokk festészet kutatását, feldolgozását és kommunikálását, újabb ok arra, hogy örvendezzünk, és ünnepnek tekintsük a mai napot. A kötet kiadásában egészen kimagasló szerepe volt a könyv szerkesztőjének, Jernyei Kiss Jánosnak. A 15 fős munkacsoport három megye 55 barokk emlékét dolgozta fel, ez óriási szám. Kimagasló színvonalú tudományos kötet született meg, amely azonban oktatási segédeszközként, kézikönyvként is használható – tette hozzá Takács Imre, és leszögezte: a kultúra az identitás hordozója, annak elválaszthatatlan része, és ebben a művészettörténetnek hatalmas szerepe van; a kötetnek saját magán túlmutató jelentősége ebben a felismerésben rejlik.

Jernyei Kiss János művészettörténész, a sorozat szerkesztője emlékeztetett rá, hogy a szisztematikus tudományos munka tíz évvel ezelőtt indult, egy nyolcfős kutatócsoporttal. A sorozat négy kötetének végleges anyagán több mint ötven szakember dolgozott.

Fotó: Fábián Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria