A szolgálat lelkiségével az emberek felé – Sajtótájékoztató Budapesten a NEK előkészületeiről

Hazai – 2019. május 10., péntek | 19:00

Találkozóra gyűltek össze a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsának tagjai és a püspöki konferenciák nemzeti küldöttei május 8. és 11. között Budapesten. A négynapos konferenciáról május 10-én tartottak sajtótájékoztatót a budavári Hilton szállóban.


A sajtótájékoztatón részt vett Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsának elnöke, Vittore Boccardi, a pápai tanács titkára, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Mohos Gábor segédpüspök, Fábry Kornél, a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) Általános Titkársága főtitkára és Zsuffa Tünde, a NEK Általános Titkársága sajtófőnöke és kommunikációs igazgatója.

Zsuffa Tünde elmondta, hogy a konferenciára a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsának tagjai, illetve a püspöki konferenciák nemzeti delegáltjai érkeztek szerte a világból, több mint 70 országból a magyar fővárosba. A látogatók többek közt megtekintették a Budapesten sorra kerülő világesemény főbb helyszíneit.

A sajtótájékoztatón Erdő Péter bíboros, prímás elmondta, az apostoli szentszék hagyományos módszertanának megfelelően a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsának tagjai és a püspöki konferenciák felelősei a kongresszust megelőző évben megtekintik a leendő rendezvény helyszíneit, előadásokon vesznek részt, ahol többek közt tájékoztatást kapnak a kongresszuson való részvétel feltételeiről. A mostani látogatás egyrészt vallási események sorozata (szentmisék, közös ima, zsolozsma), másrészt előadások keretében a résztvevők konkrét tájékoztatást kapnak többek közt a jövő őszi kongresszus biztonsági körülményeiről, az utazási feltételekről (különös tekintettel a távoli kontinensekről érkezőkre), a szervezés eddigi szakaszáról, a kongresszus előtt sorra kerülő tudományos konferenciáról. A tájékoztató előadásokon szó volt a regisztráció részleteiről és a szálláslehetőségekről is.

Erdő Péter bíboros arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a találkozó résztvevői megtekintették a világrendezvény főbb helyszíneit, a már szerkezetkész Puskás Ferenc Stadiont, a Hungexpót (amely a NEK délelőtti előadásainak lesz a helyszíne), a Hősök terét, az Andrássy utat, a Szent István-bazilikát és előtte a teret, valamint a Kossuth teret.

A Parlamentben Kövér László házelnök fogadta a látogatókat. Az ezt megelőző napon Áder János köztársasági elnök tartott beszédet a konferencia tagjainak, és örömét fejezte ki, hogy a magyar főváros adhat otthont a világrendezvénynek. Erdő Péter elmondta: az előadást követően Isten áldását kérték a köztársasági elnökre hatvanadik születésnapja alkalmából.

Emellett Dolhai Lajos tartott előadást a jövő évi tudományos jellegű eucharisztikus konferenciáról, Vittore Boccardi, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsának titkára a titkárság szerepéről beszélt a kongresszus előkészítésében, Piero Marini érsek, a pápai tanács elnöke pedig a szentmise jelentőségéről a megújuló világban, és arról, hogy miként lehet elérni az emberek lelkéhez, amikor a vallásos tevékenység sok helyen az élet peremére szorult. A négynapos konferencia résztvevői a ma Esztergomba utaznak.

Piero Marini érsek a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, köszöni Erdő Péter bíboros és a helybeli szervezők részéről a rendkívül kedves fogadtatást, a testvéri légkört, a figyelmességet, a gyönyörű szállást. Egy kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy számos alkalommal járt már hazánkban, otthon érzi magát nálunk, szívesen tartózkodik Magyarországon. Budapest olyan város, ahol kiváló az infrastruktúra, könnyű lehetett kiválasztani a rendezvény helyszíneit, szinte zavarba ejtő a választék – tette hozzá. Legutóbb a fülöp-szigeteki Cebuban más volt a helyzet, ott külön épületet kellett emelni a tízezernyi zarándok számára. Itt nincs ilyen probléma.

Az előkészületek módszertanáról szólva Marini érsek elmondta: az eucharisztikus kongresszusok szervezésének szabályzata van, a nemzetek a rendezvény megtartásának igényével Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsa elnöki tanácsához fordulhatnak, a tanács választ, a rendezvény mottójának kérdését is vizsgálja, majd a Szentatya hagyja jóvá a döntést. Így került sor Budapestre is.

Az előkészület része, hogy a püspöki konferenciák delegáltjai Rómában találkoznak, ahol ezúttal Erdő Péter bíboros és a főtitkár tartott előzetes tájékoztatót a jelenlévőknek. A mostani, négynapos budapesti konferencia az előkészület végső állomásai közé tartozik. A jelenlévők meggyőződnek a rendezvényhelyszínek alkalmasságáról, a delegált püspökök pedig a saját országaik zarándokcsoportjai számára szereznek fontos információkat; ők segítik majd nemzeteik egyházmegyéit az utazás, a szállás, a regisztráció szervezésben.

Marini érsek az eucharisztikus kongresszusok céljáról is beszélt. A célok változnak a történelem során – mondta. Kezdetben, az 1800-as évek végén Európában számos ország kormánya egyházellenes volt, ezért a kongresszusok akkor azt voltak hivatottak kifejezni, hogy az Egyház jelen van, él; valamiképpen erődemonstrációk voltak ezek a politikusok felé. A hatalmas körmenetek voltak a fontosak, a szentmise, az áldozás másodlagosnak számított. Ugyanakkor ezen alkalmakkor az Egyház a tömeghez fordult, a korabeli janzenizmus ellenpontjaként. Ez utóbbi irányzat azt tartotta, hogy csak a szentek áldozhatnak (ismert, hogy például a katolikus Blaise Pascal a halálos ágyán emiatt nem vehette magához a szentséget). Ezzel szemben az Egyház kifejezte, hogy Isten nem félelmet keltő, nem távoli, nem elitélő, hanem van szíve. A kongresszusok mintegy utazó tanítóhivatalként szolgáltak ekkor, egészen az ifjúsági világnapok, vagy éppen a betegek világnapjának megszületéséig.

1912-ben Bécsben még császári hintón vitték a szentséget. A hatvanas években változott a helyzet. Münchenben már érezhető volt a fordulat: nem erődemonstrációról volt szó, hanem a helyi közösség ünnepéről, amelyre meghívja a világból odaérkezőket. X. Piusz a fiatalok elsőáldozását szorgalmazta, ezáltal a kongresszusok célja is megváltozott. Bevezették a Statio Orbis kifejezést, hogy ráirányítsák a figyelmet az Eucharisztia megünneplésére. Az áldozás került a középpontba. (Minderről részletesebben olvashatnak Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora, a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus teológiai bizottsága elnöke írásában.)

Az eucharisztikus kongresszusok üzenetéről szólva Marini érsek hangsúlyozta: a keresztények javaslata a mai, csalódottsággal, fájdalmakkal, háborúkkal teli világ számára a remény; Jézus alakja, aki azért jött, hogy szolgáljon, és nem azért, hogy őt szolgálják. Vasárnaponként össze tudunk jönni a templomainkban, találkozunk Krisztussal, közösséget alkotunk, Urunk szavait elmondja nekünk a liturgia, Krisztus gesztusait ismételjük meg. A kereszténység a szolgálat lelkiségét ajánlja – fejtette ki az érsek.

Marini érsek újságírói kérdésre válaszolva arról is szólt, reméli, a pápa eljön majd a budapesti kongresszusra. Ő a hagyományra hivatkozva javasolni fogja neki, valamint azt is hangsúlyozza majd, hogy Magyarország fontos hely, Európa közepén van, és a jövőre mutathat azon a kontinensen, ahol a társadalomban sokak elveszítették a jövőbe vetett reményt, az örömet.

A sajtótájékoztatón Erdő Péter bíboros a kongresszus mottójáról – Minden forrásom belőled fakad – is beszélt. Rámutatott: annak háttere a 87. zsoltár, s maga Jeruzsálem, amely Jézus földi világát idézi fel számunkra, másrészt a II. vatikáni zsinat szelleme (a liturgia „csúcs és forrás”), s mindebből következik az üzenet: kilépni a templom falai közül az emberek felé.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, a magyar állam jelentős mértékben támogatja a kongresszus megszervezését, és számos – a háború óta elhanyagolt, rossz állapotú – egyházi épület helyreállítását. Egyúttal érződik a kormány részéről a „személyes készség”, hogy szívesen látott vendégek a külföldi résztvevők – tette hozzá Erdő Péter.

Fotó: Merényi Zita

Körössy László/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria