A templomépítő Jost Ferenc mérnökre emlékeztek Debrecenben

Kultúra – 2017. október 24., kedd | 9:50

Könyvbemutatóval és egy kiállítás megnyitásával emlékeztek meg a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtárban október 11-én a hatvan éve elhunyt Jost Ferenc debreceni építészmérnökről.

Jost Ferenc (1901–1957) mérnöki diplomáját 1925-ben a budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. Számos debreceni és környéki közintézmény, iskola, magánház tervezője volt, de a városban úgy ismerték leginkább: „a templomépítő”.

Életéről, családjáról, munkásságáról Nyul Imre helytörténeti kutató írt könyvet, mely a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Könyv- és Levéltár kiadásában jelent meg a közelmúltban. A kötetet az intézmény nyugalmazott igazgatója, Takács József mutatta be a megemlékezésen.

Nyul Imre Debrecen Újkert városrészének építészettörténetével kezdett foglalkozni, s ennek kapcsán tanulmányozta a környéken Jost-villaként ismert épületet, mely az építész családi háza volt. A Szent László-templom és környéke tanulmányozása vezette el őt az egyházmegyei levéltárba, ahol Takács József igazgató biztatására fogott bele a könyv megírásába.

Azzal kapcsolatban, hogy miért volt szükség új templomok építésére az 1930-as években Debrecenben, Takács József elmondta: a katolikusoknak a Debrecenbe való visszatérés idejétől 1942-ig egyetlen plébániája volt a városban, az 1730-ban alapított Szent Anna-plébánia, melynek templomát 1746-ban szentelték fel. Időközben viszont egyre gyarapodott a lakosok száma, így a katolikus híveké is. Az 1930-as évekre az egyetlen plébánia már nem tudta kellően ellátni az igényeket és feladatokat. Ezért került sor 1942. október 11-én a két új plébánia, a Szent István király-plébánia és a Szent László domonkos plébánia alapítására.


A debreceni Jézus Szíve-templom

De már korábban felépült Jost Ferenc tervei alapján a Jézus Szíve-templom (1936), majd a Szent István király-templom (1938) is. Ugyancsak az ő tervei alapján és vezetésével kezdődött 1947-ben a domonkosok új templomának és kolostorának építése a Bem tér sarkán. Ez sajnos nem valósulhatott meg az eredeti tervek szerint a megváltozott körülmények miatt. Magát Jost Ferencet is meghurcolták, sőt börtönbe is került. Ő tervezte a Svetits-iskola új internátusát, mely magában foglalta a nagy tornatermet is (1939). Egyik utolsó tervezői munkája a nyírszőlősi templom volt, de az építés befejezését (1960) már nem érhette meg; 1957-ben elhunyt.


A debreceni Szent István király-templom építése

Nyul Imre elmondta, az építész a modern formákhoz újszerű építéstechnológiát alkalmazott. Szigorú volt és precíz, de emberséges. A munkások szerették a kedves természetű embert, aki például megajándékozta gyermekeiket karácsonykor. Jost Ferenc mélyen hívő katolikus volt, családjával a Szent László-templomhoz kötődött.

Rácz Zoltán építészmérnök a kiállítást megnyitó beszédében Jost Ferenc alkotásainak egyediségére hívta fel a figyelmet: a Bauhaus irányzatot követte, de egyedi színezettel, megoldásokkal gazdagítva. A tárlókban és a tablókon számtalan rajz, terv, dokumentum mutatja be Jost Ferenc sokirányú, gazdag munkásságát. A megemlékezésen részt vett az építészmérnök öt gyermeke és több rokona is.

A könyv megvásárolható az egyházmegyei könyvtárban és a Jost Ferenc tervezte debreceni templomok plébániáin. A kiállítás november 4-ig tekinthető meg a Méliusz Juhász Péter Könyvtár Központi Könyvtárában. (Debrecen, Bem tér 19/D).

Forrás: Havas Lászlóné/debreceni Szent László-plébánia; Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, Jezusszive.dnyem.hu; Szentistvan.dnyem.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria