A teológiai párbeszéd fontossága a kopt ortodox egyházzal a korai kánonjogi források alapján

Szuromi Szabolcs professzor Miért szükséges a teológiai párbeszéd a Kopt Ortodox Egyházzal, a korai kánonjogi források alapján (4–5. század) című előadásában a közös, 451 előtti teológiai írások, zsinati határozatok és a korai (pszeudo-apostoli) gyűjteményekben foglalt tan- és fegyelembeli előírások (beleértve a kopt forrásokat is), valamint Szent VI. Pál pápa és III. Senuda kopt pápa nyilatkozatai segítségével (Common declaration, 1973. május 10.) mutatta be a Katolikus Egyház és a Kopt Ortodox Egyház szoros teológiai és egyházfegyelmi kapcsolatait, beleértve a gazdag lelkiségteolóiai, erkölcstani és egyházfegyelmi örökséget is.

A professzor előadásának második részében külön kitért azokra a vallásközi és társadalmi jellegű kérdésekre – különös tekintettel az 1950 és 2019 közötti időszakra – amelyek alátámasztjak, hogy a két keresztény közösség kapcsolata túlmutat a dogmatikai és kánonjogi elveken. Ez a kapcsolat konkrét lépéseket kíván nemcsak az egyházközi és a diplomáciai síkon, hanem – ahogyan Ferenc pápa is hangsúlyozta 2017. december 8-án és 2019. november 4-én – a katolikus egyetemek hálózatán keresztül is. Így segíti elő a keresztények megbecsült életét, tevékenységet és megélhetését az apostoli korra visszatekintő hagyományokkal rendelkező területen, amely mindmáig – számos atrocitás és a kisebbségi lét ellenére – a keleti és latin rítusú keresztények otthona, mártírjaik nyughelye és közös, gazdag egyházi tradícióik része. Mindez különösen is igaz a keresztény felsőfokú képzéshez való hozzájutás lehetőségének legalább részleges megteremtésére és diplomájukkal a szülőföldjükön való megfelelő elhelyezkedésük biztosításának előmozdítására, amely nemcsak a megmaradásukat és megbecsülésüket, de családjuk méltó módon történő eltartását is jelentheti, saját keresztény közösségük tagjaként.

Szuromi Szabolcs professzor, miután áttekintést nyújtott a Kopt Ortodox Egyház közel-keleti, észak-afrikai és európai helyzetéről, idézte Szent VI. Pál 1973-ban rögzített szavait, amely a rendelkezésre álló intézményes eszközökkel történő segítséget a katolikus intézmények részéről nem csak lehetőségnek, hanem erkölcsi kötelességnek nevezte. Az egymás számára kölcsönösen átadott értékek – nemcsak a liturgia, a lelkiélet és az imádságok lenyűgöző egyedi és gazdag kincsestárának kifejezési eszközein keresztül – a 21. században semmivel sem helyettesíthető erkölcsi és hitbeli alapot és forrást eredményeznek. Mindezt erősíti a megőrzött és az apostoli korból eredő ősi egyházi ismeretanyag, a folyamatos apostoli tradíció és az Ősegyház mindennapi életének és erkölcsi meggyőződésének kézzelfogható ismerete és megértése. Olyan értékek ezek, amelyek elengedhetetlenek a nyugati világ saját önértelmezésének megértéséhez és megfelelő kifejtéséhez. Mindez segít korunkban a közös források és a tradíció alapján történő identitás újrafelfedezésében.

Forrás és fotó: Studia Historica et Orientalia

Magyar Kurír