A veszprémi érseki palota barokk könyvtárterme – Érsekségi ékességek (6.)

A veszprémi püspöki palota 1765–1776 között épült a hazai késő barokk és copf építészet jeles képviselője, Fellner Jakab tervei alapján. Az építtető főpásztor, Nagymányai Koller Ignác (1762–1773) habitusát és műveltségét tükrözi, hogy az épület első emeletének északi szárnyában, közvetlenül lakosztálya és a püspöki magánkápolna között rendezte be a könyvtárának otthont adó helyiséget.

Az olvasószoba enteriőrje: a 18. századi beépített polcrendszer, az ahhoz kapcsolódó intarziás faburkolat és a tudatosan, méret szerint csoportosított gyűjtemény a püspök gondoskodásáról, a barokk pompa szeretetéről és különleges esztétikai érzékről tanúskodnak.

Az alapító könyvszeretetét mutatja a Franz Anton Palko által készített, a teremben elhelyezett festmény, amely egy kötettel a kezében ábrázolja a főpásztort. A korabeli leltárkönyvek és feljegyzések egyértelművé teszik, hogy a helyiséget a Biró Márton és Koller Ignác által gyűjtött könyvanyag befogadására tervezték, létrehozva ezzel Veszprém egyik első tudatosan felépített magángyűjteményét.

A gyűjtemény első szakmai alapú rendezésére az 1930-as években került sor, az akkor még Püspöki Könyvtár nevű intézmény katalogizálásakor. Ekkor egy reprezentatív fogadóhelyiséget igyekeztek kialakítani a teremben, ezért az ennek a célnak esztétikailag nem megfelelő köteteket a Püspöki Könyvtárban helyezték el, és más, szebb kötésű munkákkal pótolták azokat. Az így létrejött könyvanyag összesen 2225 kötetet tartalmaz.

A kötetek közül 708 könyv Koller Ignác, 58 Biró Márton, 27 Bajzáth József, 11 Rosos Pál, 1 pedig Kopácsy József püspökök könyvtárából való; a további 1420 kötet provenienciája nem ismert. A gyűjtemény főként 16–18. századi munkákat tartalmaz, de több 19. század elejéről származó könyvsorozat is található a polcokon.

A második világháborúban a püspöki palotába beszállásolt szovjet hadikórház a könyvtárszoba helyiségét is birtokba vette, és itt tartózkodásuk alatt több könyvet megrongáltak a megszálló hadsereg katonái. A Veszprémi Főegyházmegye az elmúlt tíz évben kijavíttatta a károkat, megtörtént a sérült kötetek restaurálása, a helyiségben található könyvállomány tisztítása és fertőtlenítése.

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Veszprémi Érseki Könyvtár

Magyar Kurír