A veszprémi püspökség második világháború alatti történetéről tartottak konferenciát

A rendezvény ötlete a 2013-ban újjáalakult egyháztörténeti bizottság hosszú távú koncepciójának, vagyis a hiányzó egyházmegye-történeti összefoglalás előkészítésének jegyében fogalmazódott meg. A veszprémi érsekség – 1993-ig püspökség – múltjának ugyanis ez idáig még nem készült olyan történeti feldolgozása, amelyhez hasonló néhány magyar egyházmegyében már rendelkezésre áll. A bizottság célul tűzte ki, hogy évente megrendezett konferenciáin az egyházmegye történetének eddig fel nem tárt periódusait és szegmenseit dolgozza fel. Bár kutatások és összegzések a középkori és az újkori, azon belül is elsősorban a 18. századi egyházmegye-történet vonatkozásában már készültek, a püspökség 19–20. századi története jórészt még megírásra vár. A második világháborút lezáró fegyverszünetek 70. évfordulóján így került sor az 1939–1945 közötti időszak egyes témáiban elismert történészek és levéltárosok új kutatási eredményeinek ismertetésére.

A konferencia fővédnökeiként Márfi Gyula érsek és Brányi Mária veszprémi alpolgármester asszony köszöntötték a mintegy hatvanfős közönséget. Az előadók között a megyei és az érseki levéltár munkatársai mellett az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tagjai, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatói voltak jelen. Az elhangzott referátumok a püspöki székváros mindennapjaira, az egyes püspökök tevékenységére, a püspöki hivatal működésére és a háborúnak az egyházmegye területén élt nemzetiségekre gyakorolt hatására tértek ki többek között, illetve összefoglaló előadás hangzott el a Mindszenty József püspök felhívására az egyházmegye plébániáiról érkezett háborús kárjelentésekről.

Ez utóbbi arra a forráskiadványra épült, amelyet többéves kutatómunka után a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár jelentetett meg és mutatott be a konferencia keretében Folytonos fegyverropogás közepette címmel (A Veszprémi Egyházmegye múltjából kiadványsorozat 27. kötete). Ugyancsak ismertették a gyűjtemény másik, a rendezvényre megjelent könyvét, amely a 2014-ben megrendezett szerzetesrendekkel foglalkozó konferencia előadásainak tanulmánnyá szerkesztett szövegét tartalmazta Szerzetesrendek a veszprémi egyházmegyében címmel (A Veszprémi Egyházmegye múltjából kiadványsorozat 26. kötete).

A rendezvény végén Márfi Gyula érsek a nyolcvanesztendős Adriányi Gábort – a bonni egyetem professzor emeritusát, a Veszprémi Főegyházmegye Németországban élő papját, aki kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként augusztus 20. alkalmából a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesült – címzetes felsőörsi préposttá nevezte ki.

Fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézeté