A veszprémi Szent Mihály-bazilika felszentelésének ünnepe

A plébános homíliájában arra hívta fel a figyelmet, hogy nekünk nemcsak a templomra kell gondolnunk, hanem a lelkünk templomára is. Arra kérte a híveket, imádkozzanak azért, hogy minél több embert tudjanak behívni Isten kegyelmébe és minél több ember kapjon meghívást a papi hivatásra.

* * *

Szent Mihály székesegyháza a veszprémi püspökséget alapító Géza fejedelem idejében épült. Az Árpádok korában a városnak négy plébániája volt. A tatárjárásnál is nagyobb pusztítást vittek végbe Csák Péter hadai 1276 tavaszán. A török időkben a város tizenkétszer cserélt gazdát, hetven éven át nem volt mise a püspöki székvárosban. Sennyei István püspök állíttatta vissza a székesegyházat, a káptalant, és kanonokjaival megkezdte a katolikus élet helyreállítását. Jezsuiták, ferencesek, piaristák váltották egymást a lelkipásztori munkában. 1703-tól vezették az anyakönyveket. Bíró Márton 1752-ben újra életre hívta a plébániát, amely 1941-ig egyedül irányította a lelkipásztorkodást.

A kéttornyú, háromajtós székesegyház egyben a plébániatemplom is. Altemploma román kori, a 11. századból, szentélye pedig gótikus a 14. század végéről. Jelenlegi neoromán formáját az 1907–10-es restauráláskor nyerte el, ennek befejeztével, 1910. október 5-én szentelte fel a székesegyházat báró Hornig Károly veszprémi püspök. 1970–75-ben megújították a templom külsejét, kibontva és bemutatva középkori maradványait.

Forrás és fotó: Veszprémi Főgyházmegye

Magyar Kurír