Agnus Dei – Az Oltáriszentség tisztelete Magyarországon

Kultúra – 2019. december 1., vasárnap | 16:17

A fenti címmel nyílt kiállítás a közelmúltban Budapesten, a Vigadóban, melyről katalógust adott ki az esztergomi Keresztény Múzeum. A kötetben olvashatunk többek között az Oltáriszentség liturgikus tiszteletéről, az ostyakészítés történetéről, a karácsonyi ostyahordás szokásáról, és megtalálható benne a kiállított tárgyak válogatott jegyzéke. A kiadványhoz Erdő Péter bíboros, prímás írt előszót.

Füzes Ádám az Oltáriszentség liturgikus tiszteletéről írt tanulmányt, kiemelve, hogy Istent lélekben és igazságban kell imádnunk, és a liturgia hozzásegít, hogy ez az imádás ne maradjon teljesen elvont, csupán szellemi természetű, hanem a teljes ember testével és lelkével együtt be tudjon kapcsolódni a szertartásba. Ádám atya emlékeztet arra: azzal, hogy mit jelent Krisztus valóságos jelenléte a szent ostyában, a dogmatika és a szentségtan foglalkozik, „mi tudjuk és hisszük”. A liturgia kérdése inkább az, hogy mire indít bennünket ez a jelenlét. „Úgy kell viselkednünk az oltár, az Eucharisztia körül, mintha a világ legfontosabb embere lenne a körünkben. A szent színeket (kenyeret és a bort) is ez a tisztelet illeti meg, az eucharisztikus kenyér még morzsáiban is szent, mint ahogy egy jobbfajta sütemény morzsáira is van gondunk.” A tanulmány írója példaként említi: ha a pápa vagy az államfő érkezne hozzánk vendégségben, megfürödnénk, a legszebb ruhánkat vennénk fel, a legjobb terítőt, tányért, poharat tennénk az asztalra. „Vajon valóságos-e ennyire számunkra Jézus jelenléte a szentmisében?”

Rákossy Anna tanulmányából kiderül: az Oltáriszentség szolgálatában készült egyházi ötvösművek elsősorban rézötvözetből, ezüstből, valamint nagyon ritka esetben aranyból készültek. Azokat a felületeket, amelyek közvetlenül érintkeznek az Oltáriszentséggel, mindig aranyozással fedték. A középkori kelyheken legtöbbször előforduló, szimbolikus tartalmat hordozó növényi díszítőelemek (rózsa, akantuszlevél és -virág, bogáncs) mellett Krisztus, a Golgota és szentek – többnyire mellképes – ábrázolásai is előfordulnak. A XX-XXI. századi kelyhek a modern formák és díszítések számtalan változatát mutatják, előfordulnak középkori előképek alapján készült, mintakinccsel gazdagon díszített (Ozsvári Csaba alkotásai), zománcos (többek között Okrutzky Erzsébet művei) vagy éppen szinte díszítetlen példányok is. Utóbbiak közé tartozik Szilárdfy Zoltán áldozópap, művészettörténész újmisés kelyhe is, amelyet Hatala Géza készített. Az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra Megyer-Meyer Antal tervei alapján Tögl Istvánné budapesti műhelyében készült egy különleges monstrancia (Örökimádás templomigazgatóság, Budapest).

Sümegi József a Szent Vér tiszteletét tekinti át a középkori Magyarországon. Gyökerei a keresztes hadjáratok idejére nyúlnak vissza, amikor számtalan, Jézus személyéhez kapcsolódó ereklye került a Szentföldről Európába. A Krisztus-ereklyék mellett a középkorban közismert Grál-legenda is erősíthette a Szent Vér Európában kialakuló tiszteletét. A bátai monostor és temploma már a XV. században országosan ismert zarándokhely volt, ezért egy teljesen új templomot építettek. A tragikus mohácsi csatavesztést követően csaknem tizenöt évvel, 1539-ben törökök megtámadták Bátát, aminek következtében elpusztult az apátság és a Szent Vér-ereklye is. A rombolás 400. évfordulójára, nemzeti összefogással, az 1938-as budapesti NEK évében új templom épült az apátság romjainak helyén. Azóta kedvelt búcsújáróhely, jelenleg hazánk egyetlen Szent Vér-kegyhelye.

Medgyesy S. Norbert a XVII-XVIII. századi, Oltáriszentségről szóló népénekeket és iskoladrámákat mutatja be. Bár nem a népénekek közé tartozik, de figyelemre méltó, hogy az első fennmaradt magyar nyelvű verses imádság, az 1433-ban Laskai Demeter által jegyzett Laskai sorok az Oltáriszentséget köszöntik. A sajátosan közép-európai, anyanyelvű és verses műfajnak tekinthető népének első magyar nyelvű példája Krisztus feltámada… kezdősorral a Zsigmond-kori töredék lapjain maradt fenn, amelyet az OSZK Kézirattárában őriznek. A nyomtatott gyűjtemények közül kiemelkedik a Katolikus énekek, amely 1651 és 1738 között több kiadásban is megjelent, és a Kájoni János összeállításában Csíksomlyón kinyomtatott Katolikus énekeskönyv, valamint a Náray György kanonok által 1695-ben Nagyszombatban kiadott Mennyei/Égi versek című énekeskönyv. Az iskoladrámákat illetően a tanulmány írója megállapítja: a hazai szakrális színjátszás legtartalmasabb, legősibb és a barokk iskolai színjátszás világviszonylatban egyedülálló, karakterisztikus jellegzetességeket hordozó és ma is közérthető, valójában színpadra állított hitoktatásként alkalmazott előadásai Csíksomlyón, az obszerváns ferences gimnázium színpadán hangzottak el. Az 1721 és 1785 között bemutatott 105 iskoladráma döntő többsége magyar nyelvű.

Munka Margit a Központi Oltáregyesület történetét mutatja be. Az előzmény, hogy a XIX. században élt belga nemes nő, Anna de Meeus elhatározta, hogy egész életét az Oltáriszentség imádásának szenteli, és 1853-ban négy társával kolostorba vonult. IX. Pius pápa 1872-ben engedélyezte az Örökimádásról elnevezett nővérek rendjét. Az újonnan alakult rend mellett a civilek számára megmaradtak az oltáregyesületek, nekik XIII. Leó adott alkotmányt, 1878-ban. Központjuk Róma lett. A magyarországi Oltáregyesületet Trautwein János piarista szerzetes hozta létre, az ünnepélyes megalakulás 1859-ben volt. Későbbi itthoni elterjedésében kiemelkedő szerepe volt Kanter Károly káplánnak, az oltáregyesületek magyarországi igazgatójának. Az Oltáriszentség imádásának és engesztelésének csúcsát az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelentette. A szocializmus negyven éve alatt az Oltáregyesület nem működhetett. 2015 decemberében a Központi Oltáregyesület vezetősége Erdő Péter bíboros prímás jóváhagyásával és támogatásával elindította az Eucharisztikus Élet Mozgalmat, amelynek alappillérei: imádság, felajánlás, apostolkodás; a mozgalom tagjai konkrét módon felajánlják egész lényüket, adottságaikat, erejüket Isten és embertársaik szolgálatára, a Mt 25,40 szellemében. A vezetőség tagjai szorosan együttműködnek az Egyház többi intézményével a 2020-as budapesti NEK előkészítésében is. Így mindennap megtapasztalhatják, hogy mit jelent a mindennapokban az eucharisztikus kongresszus jelmondata: „Minden forrásom belőled fakad!”

Az Agnus Dei – Az Oltáriszentség tisztelete Magyarországon című kötet megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest V. kerület, Ferenciek tere 7–8.; nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 9–17 óráig; szerdán 10–18 óráig), vagy megrendelhető az Új Ember online könyváruházban.


Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria