Ahol sok a szenvedés, oda kell a fény

Beszélgetés Janig Péter kórházlelkésszel

Nézőpont – 2014. február 4., kedd | 9:48

2000 februárjában Párizsban tartották az első rákellenes világkongresszust. A résztvevők február 4-én történelmi dokumentumot írtak alá, amely világméretű összefogásra szólít fel a halálos kór ellen. A kongresszus február 4-ét rákellenes világnappá nyilvánította. Ebből az alkalomból Janig Péter kórházlelkésszel beszélgetett a Magyar Kurír az Országos Onkológiai Intézetben.

Mit jelent az Ön számára ez a feladat?

– Tíz éve nevezett ki Erdő Péter bíboros úr budapesti katolikus kórházlelkésznek. Számomra ez nem feladat, hanem szolgálat: azt jelenti, hogy az irgalmas Jézus szeretetével legyek jelen a beteg emberek mellett. Ez kifejeződik abban, hogy a beteg a kórházban találkozhat a bűnbocsátó és az Oltáriszentségben jelen lévő Jézussal. Számomra a beteg ember az Úr Jézus által szeretett és megváltott embertársam – nem kliens és nem páciens. Ezt a szolgálatot nem szabad „hivatalból” végezni, csak Jézus szeretetével. Ő a példa, mert az ő szíve is megesett a betegen és a szegényen: „meggyógyított a nép körében minden betegséget és minden bajt.” (Mt 4,23)

Hogyan készült és készül fel erre a szolgálatra?

– A legfontosabb felkészülés számomra az Úr Jézussal való személyes kapcsolat, az imádság, mert csak az imádság által látom meg a Szentlélek vezetését.

Hogyan tud segíteni a betegnek?

– Mindig a beteg számára kell jelen lenni, úgy, ahogyan valóban szüksége van rá. Leginkább a csendes, odafigyelő jelenlét és a meghallgatás a fontos.

„Miért éppen én?” – gyakran teszik fel a betegek ezt a kérdést a beszélgetésekben?

– A miért-kérdések nem nekem szólnak, hanem az Istennek. Sokan nem az Istennek teszik fel, pedig a miért-kérdés válaszának tudója egyedül az Isten. Gyakran mondom akár a hitét gyakorló, rendszeresen imádkozó vagy az Istent kereső embereknek is, hogy őszintén, bizalommal mondják el az Istennek azt, ami a szívükben van. S ha van kérdésük, bátran kérdezzék őt. Isten akkor is tud rólunk, ha nem szólítjuk meg őt. De a kapcsolat akkor alakul ki vele, ha merjük megszólítani. Az Úr Jézus szíve nyitott minden ember felé. Hozzá fordulva megtapasztalhatjuk ezt. Könnyű akkor imádkozni és hinni, amikor emberi szempontból jól mennek a dolgok. Egészen más lehet az Istennel való kapcsolat akkor, amikor valaki tényleg beteg és szenved. Ebben a helyzetben különösen nagy súlya van az őszinte szónak Isten felé.

Van-e lehetőség arra, hogy többször is találkozzon egy beteggel?

– A betegek nagy részével többször is találkozom, mert bizonyos időközönként a kezelések miatt hosszabb időt kell itt tölteniük a kórházban. Ezért a találkozásaim nagy része kísérés. Többen megkeresnek később is, amikor már otthonról jönnek az éves ellenőrzésre, és elmondják, hogyan alakult az életük.

Tapasztalata szerint ki vagy mi segíthet a betegség viselésében-elviselésében?

– A súlyos beteg élete legnagyobb küzdelmét vívja. A legtöbb beteg meg akar gyógyulni. A hitüket gyakorló emberek számára a legnagyobb erőforrás az Istennel való kapcsolat, az imádság, a lelki olvasmány. De persze majdnem mindenki számára nélkülözhetetlen a család, a hozzátartozók és a barátok szeretete, az orvosi segítség, ápolás, gondozás, táplálkozás és megfelelő életvitel. Szeretném kiemelni a család szeretetének fontosságát. Sajnos gyakran találkozom olyan betegekkel, akiket a hozzátartozóik magukra hagynak. Nem mindegy, hogy egy súlyos beteg ember mellett van-e valaki, aki szereti őt, úgy, mint amikor még egészséges volt és tudott dolgozni, vagy nincs.

Segíti-e a kórház a munkáját?

– A kórház vezetésével és az orvosokkal, az ápolókkal és a kórház dolgozóival jó munkatársi kapcsolat alakult ki. Az a tapasztalatom, hogy várnak, szeretettel fogadnak és segítenek. A kórház mindent megtesz azért, hogy jó körülményeket teremtsen a betegeknek. Sok orvos és nővér már odafigyel a betegek lelkére is. Gyakran ők maguk szólnak és jelzik nekem, hogy kinek lenne szüksége lelki támaszra.

Budapesten más kórházakban is végeznek beteglátogatói szolgálatot?

– A beteglátogatói szolgálat 30 budapesti kórházban 140 önkéntes segítővel van jelen. Az önkéntes segítők szolgálata valódi, komoly segítség a betegek és a kórházakba bejáró lelkipásztorok számára.

Ön szerint miért fontos ez a szolgálat?

– Mert Jézus szolgálata, és mert az Ő számára a legfontosabb volt, hogy a szenvedő, beteg, elhagyott, kiszolgáltatott emberek megtapasztalják, hogy az Istennek fontosak és szereti őket. Jézus az irgalmasság fényével legyőzte a fájdalom és a szenvedés okozta sötétséget. S új életet adott a már reménytelen helyzetben lévőknek is. Ebben a szolgálatban a leglényegesebb, hogy át tudjuk adni ezt a reményt azoknak, akikkel találkozunk.

Az Országos Onkológiai Intézet területén lévő kápolna az Irgalmas Jézus titulust viseli. 1944-es átadását követően az 1950-es államosításig folyamatosan és rendeltetésszerűen működött, majd ezt követően hosszú időn át raktárként üzemelt. 1993-ban, az Országos Onkológiai Intézet betegeinek kérésére vállalkozott a Magyar Rákellenes Liga a kápolna rendeltetésszerű használatának visszaállítására. 2005-ben a kápolnát Erdő Péter bíboros szentelte fel, és megáldotta annak Irgalmas Jézus-képét. Az Irgalmas Jézus kápolna reggel 7-től este 9-ig mindennap nyitva áll és szolgálja a betegek lelki épülését.

Magyar Kurír