Akolitusok az Egri Főegyházmegye szolgálatában

A II. vatikáni zsinat óta a Katolikus Egyházban egyre fontosabb szerepet kapnak a civil munkatársak. Ahogyan a püspöknek szüksége van a papok segítségére, ugyanúgy a lelkipásztorok is rászorulnak a világi munkatársak szolgálatára – mondta prédikációjában a főpásztor. – Az igeliturgia és szentségimádás vezetése, áldoztatás, közösségek szervezése, összetartása nagy segítség a több egyházközségben szolgálatot teljesítő plébánosoknak.

Miközben készültem erre a liturgiára, eszembe jutott a papszentelés egy mondata: „Az apostolok mellé segítőtársakat adtál, hogy az üdvösség művét hirdessék, és megvalósítsák az egész világon. Adj, Urunk, a mi gyöngeségünknek is hasonló támaszt, apostoli munkánk végzésében nagyon is rájuk szorulunk!” Úgy éreztem, hogy a paptestvérek is hasonlóképpen vannak, mint a püspök, hogy apostoli munkájuk végzésében nagyon is rájuk szorulnak. Mint ahogy én rászorulok a paptestvérek szolgálatára, úgy a paptestvérek rászorulnak a világi lelkipásztori kisegítők szolgálatára. Úgyhogy így tekintünk önökre, mint akik az ő segítőik lesznek, hiszen ez lesz valóban a fő feladatuk – fogalmazott Ternyák Csaba.

A főpásztor felhívta az akolitussá avatottak figyelmét arra, hogy küldetésüket – mint a felszentelt papok – ne kevélységgel, hanem Jézushoz hasonlóan szeretettel és alázattal végezzék. A most akolitussá avatottak között vannak pedagógusok, hitoktatók is, de bármilyen hivatást gyakoroljanak is, közös pont, hogy Isten központi helyet foglal el az életükben.

A prédikációt követően az akolitusok egyenként a főpásztor elé térdeltek, aki a Krisztus testét jelképező kenyeret adta át nekik a következő szavakkal: „Vedd ezt az Eucharisztia ünneplésére szolgáló kenyeret, és úgy élj, hogy méltóképpen szolgálhass az Úr és az Egyház asztalánál!”

A szentmise végén a főpásztor Isten áldását kérte az akolitussá avatottak életére és közösségépítő szolgálatára.

A sárospataki egyházközségből érkeztem, ott eddig is hitoktatóként tevékenykedtem, és a plébános atya felkérésére segítettem a liturgián az áldoztatásban, illetve ha úgy alakult, akkor egy-egy településre kiküldve igeliturgiát tartottam – mondta el Koleszár Krisztián. 

Amint megérkezett az egyházmegye határozata, hogy ezekben a kisebb rendekben részesüljenek, többen jelentkeztek, akiket a plébános javasolt. Koleszár Krisztián hozzátette: így végeztük el a lektorképzőt, részesültünk a lektorrá avatásban, és így érkeztünk el a mai naphoz, Sárospatakról öten, és mind az ötünket akolitussá avatják.

Kirsh Attila, a kőteleki Szent Gellért Katolikus Általános Iskola hittan és történelem szakos tanára négy éve segít plébánosának az egyházközségi feladatok ellátásában. „A szentmiséken a plébánossal együtt áldoztatok, valamint betegekhez vihetem az Oltáriszentséget, illetve igeliturgiát, valamint temetést végezhetek. Nagy öröm számomra. Valamikor papnövendék voltam, és a szolgálat, a hivatás csírája mindig ott volt bennem. Remélem, hogy hasznára és üdvösségére válok a híveknek is!”

Forrás: Egri Főegyházmegye

Fotó: Egri Főegyházmegye; Szent István Televízió

Magyar Kurír