Állva maradni a szenvedések közepette – Fájdalmas Anya-búcsút tartottak a szerviták Egerben

A szentmise kezdetén Csizmadia István, az egri bazilika plébánosa köszöntötte a jelenlévőket, Buda Péter rektort, az ünnep főcelebránsát és a múlt héten elsőáldozásban részesült fiatalokat.

Elmondta: kicsit szerényebb az idei búcsú a járványhelyzet miatt, de most még buzgóbban kell imádkozni azért, hogy a Mindenható Isten a Fájdalmas Szűzanya közbenjárására enyhítse bajainkat, s adjon segítséget buzgó keresztény életünkhöz.

Csizmadia István hozzátette: lehet, hogy jövőre nem itt, a templom szomszédságában lesz a búcsú, hiszen hamarosan óvoda építése kezdődik a közelben. Ez az életnek, a jövőbe vetett hitnek jeleként új reményekkel tölti el szívünket – fogalmazott a plébános.

Buda Péter, az egri Érseki Papnevelő Intézet rektora, a búcsú szónoka szentbeszédében kiemelte: minden történet általában jól kezdődik, a Szűzanya életéről is elmondható ez. A Szentírás nem ír ugyan erről, de a keresztény hagyományból tudjuk, ismerjük a részleteket. Lukács evangélista írja le az angyali jelenést: Gábriel köszönti, biztatja a fiatal lányt, s Mária ígéretet kap. Csodás hírek, nagyszerű perspektíva, fényes jövő! Aztán Erzsébet látogatásakor is megbizonyosodik Mária erről. Csupa öröm, boldogság, aztán egyszerre csak felhők gyűlnek az égen. A boldogság hirtelen elhomályosodik, Betlehembe kell menni, ahol nincs szállás, barlangban születik a gyermek. De a Szűzanya örül, hogy teljesítette a küldetést, jönnek a pásztorok, a bölcsek, ismét minden jónak tűnik. Józseffel elmennek Jeruzsálembe, bemutatják Jézust, boldogság és büszkeség tölti el a szülőket az idős, bölcs Simeon éneke, áldása hallatán. Aztán egyszer csak egy disszonáns hang jelenik meg, Simeon szavai rávilágítanak: a gyermek az ellentmondás jele lesz, aki miatt sokan elbuknak Izraelben, és Mária lelkét is tőr járja át.

A történet innen másképp folytatódik, Mária érzi, küldetése nem fényes ösvény, a lélek sebződni fog, s már maga a tudat is egyfajta szenvedést jelent. A Szűzanyánál jobban senki sem csatlakozott a megváltás művéhez, készül, nem éri váratlanul a nehézség, a szenvedés. Isten bűntelen fiának nem kellene szenvednie, de tudják, miért van mindez. Jézus nyilvános megjelenése kezdetén, mikor Keresztelő János rámutat, megkezdődik Jézus rejtett keresztútja, tudja, hogy áldozati bárány lesz. 

A Szűzanyára gondolva többféle ábrázolás sejlik fel a művészetből, amikor áll a kereszt alatt, vagy amikor ölében tartja halott gyermekét. De a szenvedése ekkor csak kicsúcsosodik, már korábban is kísérte életét.

Lukács evangéliumában egy helyen olvassuk, hogy Jézus kíséretében vannak asszonyok, akik segítik, ellátják őt és tanítványait. Máriáról itt nem írnak, és ez is a Szűzanya szenvedéseire utal. A szónok személyes élményeit felidézve úgy fogalmazott: egy édesanyának a legnagyobb öröm, hogy gyermekével lehet, ezt mindenki megtapasztalhatja, s ez hiányzott Jézus és Mária esetében, mert sokszor idegenek gondoskodtak Jézusról. A Szűzanyának fel kellett dolgoznia, hogy nem ő volt mellette, megértette, hogy szent fia mindenkiért adja majd áldozatát.

Az üdvösségtörténet legnagyobb misztériumainál azonban mindig jelen van Mária: a megtestesülésnél, a kereszt alatt, amikor a szeretetáldozat legnagyobb tette megtörténik, és a Szentlélek eljövetelekor. Mária az egyetlen személy, aki minden alkalommal jelen van! Ott áll a kereszt tövében, nem roskad össze reménytelenül. A tragédia végkifejletekor sem rogy össze, mert hisz és bízik Isten ígéretében, szeretetében. Látjuk, hogy nem lázad, nem engedetlenkedik, elfogadja Isten kezéből azt, amit kap.

Buda Péter a hely múltjára utalva rámutatott: amikor a török idők után a szerviták megtelepedtek a városban, és elhozták a Fájdalmas Szűzanya tiszteletét, nagyon jót tettek a hívő néppel. Olyan időben hoztak vigaszt, amikor nagyon fontos volt a bizalom, a szenvedés elfogadása: háborúk, elbukott szabadságharc, éhínség és járványok idején. Ez több mint 300 éve így van a városban; sokszor elfogyatkozott a remény, a hit, de a Fájdalmas Szűzanya tisztelete itt maradt. Most is sokan tartanak a nyomorúságtól, a kilátástalanságtól, de itt van a Szűzanya példája, ami meg tud erősíteni bennünket, hogy állni tudjunk!

Jajveszékelő világ kellős közepén vagyunk, de az ő ereje nekünk is ad erőt, hogy állva maradjunk az élet bajai közepette.

Mert a kereszt után a feltámadás dicsősége vár ránk, és a kereszt nem Isten szeretetlenségét mutatja. Vegyük fel hát a keresztet Krisztus tanítása szerint, s ezzel mások baját is viselve haladjunk a jelen szomorúságaiból az Isten által meghirdetett örök boldogságra, ahol bennünket is vár a Szűzanya – zárta szentbeszédét a szónok.

A szentmise végén megáldották a zarándokok kegytárgyait.

A Fájdalmas Anya-búcsú szentmiséjét a Szent István Rádió élőben közvetítette, a Szent István Televízió is tudósított róla, ezt ITT érhetik el.

Forrás: Bérczessy András/Egri Főegyázmegye

Fotó: Federics Róbert, Szent István Televízió

Magyar Kurír