Az egyház Európában 2015-ben – az európai püspöki konferenciák szóvivői és főtitkárai találkoztak

Kitekintő – 2015. június 23., kedd | 10:58

Az európai püspöki konferenciák sajtómunkatársainak, szóvivőinek (június 17–20.), illetve főtitkárainak (június 16–21.) találkozóját ebben az évben együttesen tartották meg Prágában Tomaš Holub, a Cseh Püspöki Konferencia főtitkára meghívására –tájékoztatott az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Munkájuk során a szóvivők és főtitkárok számos témát megtárgyaltak, részint külön és részint együtt. A következőkben a megtárgyalt témák rövid összefoglalását adjuk.

Az egyház és a közösségi média

A püspöki konferenciák komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy a digitális korban kommunikáljanak az emberekkel, különösen abban a tekintetben, hogy megfelelő módon tudják kihasználni a közösségi hálókat (facebook, twitter, stb.). Egy egyházi személy vagy intézmény digitális profiljának kialakítása új kihívásokat hordoz. Ehhez gyorsaság kell, az, hogy valaki „fotósként” vagy „videósként” legyen képes gondolkodni, nyitott legyen a párbeszédre, az interaktív kapcsolattartásra; főként pedig ilyenre képes kommunikátorokat kell képezni. Az ember nem lehet puszta rögtönzésből közösségimédia-szerkesztő, ehhez hozzáértés és profizmus szükséges. Nem elégséges, ha van facebook profilunk vagy néha küldünk egy-egy tweetet, vagy más médiumok számára kialakított tartalmakat töltünk fel ezekre a helyekre, ezzel még nem hirdetjük modern és vonzó módon Krisztus evangéliumát. Miközben a közösségi hálók használata nyilván nem az egyház sajtóirodáinak célja, folyamatosan jelen lévő lehetőség és kihívás, főleg a tekintetben, hogy elérjük a fiatal nemzedékeket ott, ahol tartózkodni szeretnek.

Egyházon belüli hálózat

Az együttműködés, a képzés és a tanácsadás az a három szó, amely jellemezheti egy püspöki konferencia kommunikációs osztálya és az egyes egyházmegyei hivatalok kapcsolatát. Ahhoz, hogy a lehető legjobb módon teljesítsék közös küldetésüket, amely egyszerre hordoz információt és kultúrát, mind több kezdeményezés és eszköz áll a püspöki konferenciák rendelkezésére ahhoz, hogy megfelelő kapcsolat és párbeszéd alakuljon ki a központi egység és a helyi egyházak között. Miközben olykor úgy tűnhet, hogy a kommunikáció struktúrái plusz terhet jelentenek az egyházmegye számára (többek között anyagi téren is), az országos irodának gyakran jut osztályrészéül a feladat, hogy a helyi egységeket segítse a lényegre törő kommunikációban a rendelkezésre álló eszközök megfelelő használata útján, anélkül, hogy ez a felkínált információ minőségének rovására menne. Ezért egyre több országos iroda nyújt olyan „szolgáltatást”, amely segédanyagokat, képzési tanfolyamokat, tanácsadást foglal magában a válsághelyzetekkel kapcsolatban. Az egyes püspöki konferenciák által alkalmazott megközelítések és megoldások megbeszélése gazdagította a vitát és lehetővé tette egyes jó gyakorlatok kiemelését.

Átláthatóság az egyházban

Ha napjainkban az egyház világméretekben meglehetős rokonszenvnek örvend a közvélemény körében, ez nem csupán Ferenc pápa rendkívüli kommunikációs képességének köszönhető, hanem annak a szándékának is, hogy növelje az átláthatóságot az egyházban, főként a pénzügyek és ezek kezelése terén. Az IOR (Vallási Művek Intézete) ügy esettanulmányából kiindulva, a Communications & Network Consulting, az IOR kommunikációjával megbízott cég két munkatársa segítségével a szóvivők tanulmányozták, melyek lehetnek azok a „jó gyakorlatok”, amelyek alkalmazásával átlátható kommunikációt lehet kialakítani az egyház tevékenységével kapcsolatban, főként gazdasági-pénzügyi téren. Mindazonáltal, miközben az átláthatóság elsőrendű fontosságú abban, hogy egy intézményről, s mint ilyenről, az egyházról jó megítélés alakuljon ki, a szóvivők emlékeztettek arra, hogy ez önmagában még nem érték, hanem csak eszköz, amely szükséges egyes divatos előítéletek és „városi legendák” felszámolásához az egyház pénzügyeivel kapcsolatban.

Az irgalmasság szentéve

Az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa elnökével, Rino Fisichella érsekkel a szóvivők videokonferencia keretében vitatták meg az irgalmasság szentévének témáját, amelyet Ferenc pápa a Misericordiae Vultus kezdetű bullájával hirdetett meg, és összevetették a már megtervezett nemzetközi eseményeket. E szentév különlegessége abban áll, hogy megünneplésének szándékosan helyi jelleget kívánnak kölcsönözni. A Rino Fisichella érsek úr által kifejtett elemek hozzá fognak járulni a jobb összehangoltsághoz a nemzetközi és nemzeti szinten szervezendő események között.

A Vatikán kommunikációs struktúrájának reformja, a családról szóló püspöki szinódus és a Laudato si' kezdetű enciklika

A főtitkárok és a szóvivők három további, rendkívüli aktualitású, az egyház élete szempontjából igen fontos témát is megbeszéltek, amelyek közvetlenül érintik a Szentszék és a püspöki konferenciák kapcsolatait.

Claudio Maria Celli érsekkel, a Tömegkommunikáció Pápai Tanácsa elnökével vitatták meg a Szentszék kommunikációs struktúrája reformjának kérdését. Celli érsek bemutatta azokat az irányelveket, amelyek ezt a reformot vezették, valamint az ezzel kapcsolatos reflexiókat és megoldandó kérdéseket. A résztvevők különösen az egyházon belüli kommunikációt vitatták meg, amely a Szentszék és a püspöki konferenciák között jön létre, azzal a céllal, hogy elmélyítsék és előmozdítsák együttesen és a lehető legjobb módon a világegyház üzeneteinek eljuttatásának módozatait.

Federico Lombardival, a Szentszék sajtóigazgatójával a püspökkari titkárok és szóvivők azt vitatták meg, miképpen fog zajlani a családokról szól következő püspöki szinódusi ülés.

Osvaldo Neves de Almeida, az Államtitkárság tisztviselője mutatta be Ferenc pápa új, Laudato si' kezdetű enciklikáját, megmutatva a folytonosság elemeit és az újdonságokat a legutóbbi pápák ökológiával kapcsolatos tanításához képest. Megmagyarázta a teológiai és antropológiai alapokat az egyház társadalmi tanításához tartozó körlevélben, és kiemelte, hogy a dokumentum erős felhívás a személyes megtérésre, de a politika és a társadalom felé is megszólítást hordoz.

Az egyház a Cseh Köztársaságban

A találkozó keretében a résztvevők találkoztak Dominik Duka OP bíboros, prágai érsekkel, valamint Miroslav Vlk bíboros, nyugállományba vonult prágai érsekkel, aki az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnöki tisztét töltötte be 1993-tól 2001-ig, és tájékoztatást kaptak az egyház és a katolikus tömegkommunikációs eszközök helyzetéről a Cseh Köztársaságban.

A kereszténység helyzete Európában

Milyen a kereszténység helyzete ma Európában? Talán már leáldozott a napja, vagy a délidő válsága érintette meg, amely egyszerre kelthet riadalmat és jelenthet lehetőséget is? – tette fel a kérdést Tomáš Halik, a 2014-es Templeton-díj birtokosa, aki felszólalt a püspökkari főtitkárok előtt. Mélyenszántó reflexiókat hallottak tőle a kereszténység helyzetéről az európai földrészen, amelyből kiviláglott, hogy miközben az európaiak nemet mondanak mindenfajta intézményre, így az egyházra is, továbbra is istenkeresők. Az egyháznak az tehát a feladata, hogy társául szegődjön ezeknek az embereknek, akik Istent keresik.

A püspöki konferenciák beszámolói

Ebben az évben a püspöki konferenciák főtitkárainak beszámolói két, az egyház szempontjából különösen aktuális és sürgető téma köré csoportosultak: a genderelmélet és a menedéket kérő és menekült emberek ügye köré. Befogadás, együttérzés és egyenlőség az a három kifejezés, amely – noha az egyházi nyelvezethez tartozik – táplálta és táplálja folyamatosan azoknak az érvelését, akik a genderelmélet alapján új emberképet sürgetnek, amelyben nem létezik semmilyen nemi megkülönböztetés, amely megengedi az azonos neműek párkapcsolatát és a gyermekek befogadását is számukra. Ebben a társadalmi szembenállásban fontos, hogy az egyház képes legyen párbeszédre lépni elsősorban saját híveivel, akik nem akarnak továbbra is kimaradni ebből a társadalmi vitából. Ami a menekülteket és menedéket kérőket illeti, a püspökkari főtitkárok a vészharangot kongatják az egyre növekvő „társadalmi önzés” láttán, amit egyre csak táplál a biztonsági szempontokra összpontosító politika, amely jelen van számos európai országban.

Az egyházban is – hangsúlyozták a főtitkárok – újra végig kell gondolni azokat az etikai mozgatórugókat, amelyek a cselekvést támogatják, és értékelni kell az egyház alapállását is a migránsok kérdésében. Miközben mindenki általánosságban elismeri azt a hatalmas munkát, amit az egyház ezen a területen végez, nem vállalhatja magára az államok feladatait. Sőt éppen arra van szükség, hogy figyelmeztessük az egyes államokat felelősségükre a migráció, a menekültek, a menedéket kérők kérdésének kezelésében, amelyet az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett kell végezniük.

A munka során a CCEE és az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Tanácsa (Comece) főtitkárai kölcsönösen bemutatták egymásnak a két európai intézmény beszámolóját.

A szóvivők 2016-os találkozójának helyszíne Skócia lesz, időpontja november 16–19., míg a főtitkárok találkozóját Németországban fogják megtartani 2016. június 30. és július 3. között.

A mostani találkozó június 21-én, vasárnap ért véget a prágai székesegyházban mondott szentmisével, amelynek főcelebránsa Dominik Duka OP bíboros volt.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát Mohos Gábor titkár képviselte, és jelen volt Német László nagybecskereki megyéspüspök is mint a Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia főtitkára.

Fotó: CCEE

Magyar Kurír
(dgy)

Kapcsolódó fotógaléria