Az Egyház is segíti az indiai Dharavi nyomornegyed lakóit a járvány alatt

Christopher D. Dzsejakumar plébános azt mondta a Fides hírügynökségnek, jó eredményeket érnek el a koronavírus elleni harcban és a társadalmi szolidaritás erősítésében.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is méltányolta a koronavírus terjedésének visszaszorítását célzó kezdeményezéseket Dharaviban, ahol komoly aggodalmat jelent a járvány, hiszen

a két és fél négyzetkilométernyi területen 650 ezer ember lakik düledező bódékban, sikátorok közt, ahol nyílt szennyvízelvezetők vannak.

A WHO megállapította, hogy Dharaviban eddig sikerült korlátok között tartani a járványt, hála a közösség, valamint az állami és a más szervezetek – köztük a katolikus plébánia – összefogásának és erőfeszítéseinek.

Dzsejakumar atya elmondta, a nyomornegyed lakói elkeserítően nehéz helyzetbe kerültek a világjárvány miatt. Mumbaiban az első beteget március 11-én regisztrálták, Dharaviban április 1-jén. „A kezdeti fázisban – nyilatkozta a plébános – féltek, hogy Dharavi a koronavírus-járvány gócpontjává válik. A fertőzés két különböző helyről indult, a hatalmas barakkváros két szemközti végéből. Rendszerint azok a mumbai emberek laknak itt ideiglenesen, akik szeretnének munkát vállalni külföldön. Addig maradnak, amíg nem találnak maguknak állást, általában a Perzsa-öböl menti országok egyikében.”

Amint megbizonyosodtak az első fertőzésekről, a kormány karantént rendelt el, és megtiltott mindenféle összejövetelt. Dharaviban azonban a fizikai távolságtartás szinte teljesen lehetetlen a rendkívül magas népsűrűség miatt. Egy öttagú család például rendszerint egy egyszobás viskóban lakik. 

Mindemellett a megfigyelők szerint Dharaviban, ahol hiányoznak az olyan alapvető közszolgáltatások, mint a szennyvízelvezetés, a vezetékesvíz-szolgáltatás vagy a hulladékgyűjtés, a lakosok egyfajta immunitást szereztek általában a fertőzések ellen. Tény, hogy Dharaviban a koronavírus nem terjedt el futótűzként, ahogy attól korábban tartottak, és a megbetegedéseket is sikerült korlátok között tartani, még ha komoly nehézséget is okozott az óvintézkedésként előírt higiéniai és távolságtartási szabályok betartása.

A mumbai főegyházmegye több módon is támogatta Dzsejakumar atyát és a körülbelül 5 ezer főt számláló plébániáját. A kanossziánus nővérek és sok más közösség ételt adományozott Dharavi lakosainak. „Elkezdtük szétosztani az adományokat a mumbai érsekség szociális és karitatív központja segítségével. A munkát vallási, etnikai és kasztbéli megkülönböztetés nélkül végezzük – nyilatkozta a plébános. – Nem segíthetjük csak a katolikusokat.

Az elmúlt három hónapban a különböző vallások hívei az Egyházra tekintettek, és Dharavi népe hálás a kapott segítségért, és tudja, hogy a Katolikus Egyház volt, amely megsegítette” – mondta.

Dharavi lakói szenvednek a munkanélküliségtől (nagy részük alkalmi munkából él, vagy a feketegazdaságban dolgozik), ráadásul szenvednek a megbélyegzéstől, hogy honnan érkeztek, és attól, hogy az emberek rettegnek a fertőzéstől. „Bármerre is mennek munkát keresni, elutasítják őket, mert Dharaviból jöttek” – jegyezte meg Dzsejakumar atya. Az Egyház segítsége és befogadása, melyet a Szent Antal-plébánián keresztül nyújtott, rendkívül értékes és meghatározó a túlélésért vívott küzdelemben.

Fordította: Balláné Sárközi Jáhel

Forrás: Fides hírügynökség

Fotó: Wikimedia Commons

Magyar Kurír