Az eszmék piacán is az abszolút igazságot hirdetni – Domonkos jubileum múltidézéssel

Megszentelt élet – 2016. október 26., szerda | 19:33

Október 25-én, a domonkos nővérek kőszegi példáját követve, a férfiág is megünnepelte a rend alapításának 800. évfordulóját. Ezúttal Sopron adott otthont a jubileumnak.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A soproni jubileumi ünnepség a Várkerületben található Pannonia Hotel konferenciatermében kezdődött, ahol Barna Máté domonkos tartományfőnök köszöntötte a hallgatóságot, bemutatva az esemény díszvendégét, Dominik Duka domonkos szerzetest, bíborost. A prágai érseknek, aki egyben Csehország prímása, ez a második látogatása Magyarországon az idén, hiszen júliusban a Szent Márton-év szombathelyi főünnepén pápai legátusként vett részt.

Barna Máté kifejtette, a nyolcadik centenárium nemcsak ünneplésre, hanem értékelésre is hív. Fontos, hogy a történelem tapasztalataiból tanulva képesek legyünk következtetéseket levonni a jelenre és a jövőre vonatkozóan. A tartományfőnök emlékeztetett arra, hogy Szent Domonkos célja a hithirdető tevékenység megerősítése volt. A rendalapító által választott cél mindig aktuális marad, hiszen az egyház feladata sem más, mint a hit hirdetése és védelmezése. Barna Máté elmondta, hogy a soproni domonkos közösség nincs nyolcszáz éves; az első szerzetesek a török utáni időkben érkeztek  a városba. Működésüket kizárólag a kommunizmus évtizedei szakították meg. Még a számos szerzetesi közösséget feloszlató II. József intézkedései is megkímélték rendházukat, feltehetően azért, mert kórházat és iskolát is fenntartottak.

Barna Máté a történelmi áttekintés után a rend mai magyarországi helyzetére is kitért. A soproni központi rendház – ahol a hazai domonkosok java része él – mellett Debrecenben és Szentendrén működik egy-egy kisebb közösség. Ezek közül nagy múltra csak a soproni rendház tekinthet vissza, hiszen a debreceni konventet a 20. században, a szentendreit pedig már a harmadik évezredben alapították.

Barna Máté a díszvendégről szólva elmondta, Dominik Duka Csehszlovákiában, a kommunizmus idején lett pap és domonkos. Csak titokban, a kötelező katonai szolgálatot követően tanulhatott teológiát. A későbbi prágai érseket 1970-ben szentelték pappá. A prágai egyházmegye területén szolgált 1975-ig, működésének betiltásáig. Ezt követően még börtönbüntetést is kiszabtak rá; Pilsenben raboskodott Václav Havel íróval, a későbbi köztársasági elnökkel együtt. Az 1989-es bársonyos forradalom után ő kapta azt a feladatot, hogy a csehországi rendtartomány provinciálisaként újjászervezze a domonkos szerzetesi életet. II. János Pál pápa 1998-ban nevezte ki Dominik Dukát szülővárosa, Királyvárad (Hradec Králové) püspökévé. 2012-ben XVI. Benedek kreálta bíborossá.

A magyar tartományfőnök tréfálkozva adta át a szót Dominik Dukának, megjegyezve, hogy Sopronban a cseh származásnak nem mindig volt pozitív jelentése, hiszen 1273-ban II. Ottokár cseh király elfoglalta Sopron várát, s az előkelő családok gyermekei közül túszokat ejtett. Ennek ellenére 1277-ben a város megnyitotta a kapuit IV. László király előtt, aki hűségéért cserébe szabad királyi várossá tette Sopront. Barna Máté ezzel a negatív történelmi tapasztalattal szembeállította korunkat, amelyben egy cseh ember soproni látogatása „a barátság és a közösség jelképe”.

Dominik Duka a domonkosok nyolcszáz éves múltjának áttekintése során kiemelte a rend három nagy alakját: Szent Domonkost, Aquinói Szent Tamást és Sienai Szent Katalint. Rámutatott: a rendalapító mellett a két nagy itáliai szent történelmi szempontból nem, de lelkiségi szempontból mindenképpen megújítónak, társalapítónak számít. A cseh prímás a prágai domonkosok Szent Egyed-templomának Szentháromság-oltárát idézte a hallgatóság elé, amelyen a rend három nagy alakja a Szentháromsággal együtt jelenik meg. Ez az ábrázolás a Szentháromság képviselőiként mutatja be a szenteket, amelyet alátámaszt a rendtörténetben betöltött szerepük: Szent Domonkos az Atyát, Aquinói Szent Tamás a Fiút, Sienai Szent Katalin a Szentlelket reprezentálja. A Mindenható Atya és a galamb formájában megjelenő Szentlélek a szoborcsoport fölött látható, alattuk pedig a prágai kis Jézus szobra foglal helyet. Az előadó rámutatott arra, hogy a Szentháromság és a három szent által alkotott közösségen alapul a domonkos rend.

A cseh bíboros előadásában nem feledkezett meg arról sem, hogy felhívja a figyelmet a domonkos rend demokratikus jellegére. Nem véletlen az, hogy a demokráciára épülő domonkos statútumok a középkori városok vezetőit és később az állami demokráciák létrehozóit is inspirálták. A domonkos demokrácia a Szentháromságot tekinti mintának, amelyben azonos lényeg és kölcsönös szeretet van jelen; és nem a többség uralmát a kisebbség felett, vagy fordítva. A domonkos szerzetesek értelmezésében a demokrácia magában foglalja a közös vitát, diskurzust és párbeszédet, amelynek olykor kompromisszumos megoldással kell véget érnie, még akkor is, ha az nem felel meg maradéktalanul az egyéni érdekeknek.

A bíboros emlékeztetett, hogy a domonkos szerzetesek a 1315. századig a kiemelkedő egyetemi oktatói tevékenység mellett a királyi udvarokban gyóntatói és tanácsadói feladatokat is elláttak. Nem taktikai, stratégiai tanácsadókként, hanem az igazság keresésében segítették a rájuk bízottakat.

Dominik Duka felidézte a domonkosok latin-amerikai evangelizációs munkájának jelentőségét, különösen Peru területén. A prágai érsek úgy véli, nem véletlen, hogy Amerika első szentjei – Martín de Porres Velázquez, Juan Macías, Limai Szent Róza, Ana Monteagudo Ponce de León – erről a területről származnak. Az Újvilág felfedezése ugyanakkor emberjogi kérdésekre is ráirányította a figyelmet, amelynek kapcsán a spanyolországi Salamanca egyetemének domonkos atyái bátran megnyilatkoztak: Francisco de Vitoria, Bartolomé de Las Casas és Melchior Cano felszólaltak az őslakosok védelmében, elítélve a hódítók kegyetlenségeit.

A bíboros ismertette a jakobinus diktatúra és az ateista felvilágosodás okozta válságidőszak nehézségeit a domonkos rend szempontjából. Meglátása szerint a 19. századig tartó spirituális válságából való kiút többek között két nagy formátumú francia szerzetesnek, Henri-Dominique Lacordier-nek és tanítványának, Hyacinthe-Marie Cormier-nek köszönhető. Lacordier ateista ügyvédből lett nagyhatású prédikátor és a domonkos rend megújítója. Cormier nevéhez pedig az Angelicumként is ismert római Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetem ma is fennálló szervezeti struktúrájának kialakítása fűződik. A prágai érsek szerint a két nagy francia domonkos provinciális szellemi és spirituális öröksége a II. vatikáni zsinat résztvevőire is nagy hatást gyakorolt.

Dominik Duka a jelenre áttérve rámutatott arra, hogy a globalizmus világa, az „eszmék szupermarkete” komoly kihívás a hívők számára. A hit és az értelem, a fides és a ratio összetartozását nem téveszthetjük szem elől, miként arra II. János Pál is figyelmeztet Fides et ratio kezdetű enciklikájában. A tudománynak és a vallásnak mindig dialógusban kell állnia egymással, ezt támasztja alá a Nobel-díjas fizikus, Albert Einstein nyilatkozata is: „A tudomány a vallás nélkül sánta, a vallás a tudomány nélkül vak.”

Barna Máté testvér Dominik Duka előadására reflektálva megjegyezte: tudatosítanunk kell magunkban, hogy nem mi vagyunk azok, akik meghatározzák az igazság mértékét, hanem mi, emberek függünk az igazságtól. Éppen ezért a gondolkodónak meg kell tanulnia az alázatot. A megtestesült Ige abszolút igazságába vetett hit teszi lehetővé azt, hogy a hívő ember intellektuális párbeszédet folytasson az eszmék piacán”.

Dominik Duka ezt követően kötetlenül, különös derűvel beszélt gyermekkori élményeiről, hivatásválasztásáról, a börtönben töltött időszakról. Elmondta, fiatalkorában, a kommunista időkben nem sok szerzetessel találkozhatott, de volt lehetősége arra, hogy domonkos irodalmat olvasson. Emellett szülővárosa jezsuita templomában ministrált. A templomi szolgálat során találkozott az akkori cseh domonkos provinciálissal, akitől megtanulta a közösség és a liturgia fontosságát, továbbá azt, hogy a Szentírás nemcsak azt bizonyítja be, hogy Isten létezik, hanem arra is rámutat, hogy Isten léte egy „szép misztérium”.

A cseh főpásztor tanúságot tett arról, hogy bíborosként, Prága érsekeként is szerzetes maradt, hiszen mind a mai napig a domonkosok közösségében él és dolgozik. Kiemelte, a domonkos testvérek és nővérek a tanítás, a könyvkiadás és a pasztoráció területén is segítségére vannak. Az egyik teológiai fakultást is egy domonkos nővér vezeti.

Dominik Duka a börtönt „szép noviciátusként” értelmezi a saját életében, ahol olyan emberekkel találkozott, akikkel kölcsönösen tanulhattak egymástól. A rabság idején úgy őrizték meg emberségüket, hogy előadásokat, sőt, még egzegéziseket is tartottak, ugyan Biblia nélkül. 

A bíboros egy, a menekültválságot érintő kérdésre válaszolva elmondta, Magyarországhoz hasonlóan Csehország sem tartozik a menekültek célországai közé. Dominik Duka hangsúlyozta, a konfliktusokat, a háborúkat helyben kell megoldani, a menekültek célországait kell gazdaságilag támogatni. Nyolcvanmillió menekült nemcsak Európa, hanem a származási országok számára is összeroppanást jelent. A nehéz sorsú országok megsegítése mellett fontosnak tartja a válságövezetekben élő keresztény közösségek felbomlásának megakadályozását. 

Fotó: Lambert Attila

Ikker Eszter/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria