Az Eucharisztia ünneplése 99. (4. rész)

Míg Órigenész Jézus Jeruzsálembe történő bevonulása szempontjából értelmezi a 24. zsoltárt, addig Szent Athanasziosz a következőket írja: „Ezért azt mondjuk, hogy emberként is érettünk és miattunk magasztalódik fel, hogy amint az ő halálában mi mindannyian meghaltunk Krisztusban, úgy ugyanazon Krisztusban mindannyian ismét felmagasztalódjunk, feltámadjunk a holtak közül és a mennyekbe menjünk, ahová előfutárként érettünk bement Jézus (…). Ha pedig most értünk magába a mennybe ment be Krisztus, noha ezelőtt is mindig Ura és Teremtője volt az egeknek, akkor most miattunk is magasztalódott fel (…), hogy ő legyen értünk igazságosság, mi pedig felmagasztalódjunk benne, bemenjünk az egek kapuin, amelyeket ő ismét értünk nyitott meg, ahogyan az előfutárok mondják; Nyissátok meg kapuitokat, vezérek! Táruljatok fel, örök kapuk! És bevonul a dicsőség királya. Itt szintén nem neki voltak bezárva a kapuk, az Úrnak és a mindenek teremtőjének, hanem ezt is miattunk írták meg, akik előtt bezárult a paradicsom kapuja.” (I. beszéd az ariánusok ellen, 41.)

Láthatjuk, hogy a Tu rex gloriae, Christe kijelentés benső tartalma sokkal gazdagabb, mint azt első látásra gondolnánk, hiszen a rabbinikus értelmezéssel történő polémiától kezdve – a rabbinikus értelmezésben a zsoltár Salamonról szól, a kapuk Jeruzsálemet, illetve a Paradicsom zárt kapuit jelentik, amely kapuk megnyílnak a frigyláda előtt – a gnosztikus és ariánus felfogással történő vitákon át a pogányság mítoszainak hiedelmeivel is szembesült. Ennek tényére mutat rá Ernst Kähler, rávilágítva Iulius Firmicus Maternus vir clarissimus szenátor (Siracusa, 314–360) munkásságának fontosságára, aki a Matheseos libri octo című műve révén vált méltán híressé. Az utókornak fennmaradt egy másik könyve, a De errore profanarum religionum című műve (Kr. u. 346/8 körül), amelyet már keresztényként írt. Ennek egyik része fontos adalékot nyújt a krisztológiai kijelentésünk szempontjából. Művében talán a Kübelé, illetve Attis fríg-líd eredetű, ám Claudius császár idején népszerűvé vált Attis-kultusz misztériumát (március 15–26), de az is lehet, hogy az Adonisz-kultusz szertartásainak egyes elemeit írja le. Ezek kapcsán beszél a keresztények feltámadásba vetett hitéről.

Magyar Kurír