Az Eucharisztia ünneplése 99. (5. rész)

Iulius Firmicus Maternus A pogány vallások tévelygéseiről című művében egy misztériumkultusz szertartásáról ír, amelyben siratnak egy istenséget, majd a jajveszékelők és siratók torkát a pap megkeni olajjal, mondván: Az önmagát megmentő isten beavatottjai: Bátorság! A szenvedésből nekünk is lesz megváltás! Firmicus Maternus ezután kifejti, hogy az eltemetett és elsiratott istenség holt bálvány, aki nem támad fel, és az illatos kenet, amellyel a torkokat kenik, az Antikrisztus kenete. Ennek kapcsán mondja a szerző, hogy az igazi kenet kegyelmi valóság, amely Krisztus feltámadásának misztériumából forrásozik. Összefoglalóan utal Szent Pálnak a feltámadásról szóló tanítására, valamint János első levelének soraira, mégpedig úgy, hogy alapnak a 45. zsoltárt idézi: „Eltemettek tehát vele együtt a halálba a keresztség által, hogy amint az Atya dicsősége feltámasztotta Krisztust a halottak közül, éppúgy mi is új életben járjunk. Ha ugyanis eggyé lettünk vele halálának hasonlóságában, úgy majd a feltámadásában is egy leszünk vele, (…) mert tudjuk, hogy Krisztus, miután feltámadt a halottak közül, már nem hal meg, s a halál többé nem uralkodik rajta. Mert halála egyszer s mindenkorra való halál volt a bűnnek; az élete azonban élet az Istennek. Ti is úgy tekintsétek tehát magatokat, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek Krisztus Jézusban.” (Róm 6,4–11) „Ez az ígéret, amelyet ő ígért nekünk: az örök élet (…) A kenet, amelyet tőle nyertetek, megvan bennetek, és bennetek is marad, így nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket. Amire az ő kenete tanít titeket, az igaz és nem hazugság. Amint ő tanított titeket, maradjatok őbenne!” (1Jn 2,25.27) A zsoltár szövege pedig, amelyre a szerző hivatkozik: „Ékesebb vagy az emberek fiainál, kedvesség ömlik el ajkadon, azért áldott meg téged örökre az Isten. Kösd fel derekadra kardodat, te hős, dicsőségedet és ékességedet. Kelj útra ékességedben, és haladj diadallal a hűségért, a szelídségért és az igazságért. Csodákra tanítson jobb kezed: hegyes nyilaid népeket terítenek le eléd, a király ellenségeinek szívébe hatolnak. Királyi trónod, Isten, örökké áll, kormánypálcád az igazság pálcája. Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, azért kent fel téged Isten, a te Istened, az öröm olajával, társaid felett. Mirha, áloé és kasszia árad ruháidból, elefántcsont-palotákból hárfa gyönyörködtet.” (Zsolt 45,3–9)

Magyar Kurír