Az európai püspöki konferenciák migrációs referenseivel találkozott Ferenc pápa

A Szentatya beszéde bevezetőjében leszögezte: „Az Egyház a migránsok tömeges, összetett és változatos áradatával szemben, mely a migránspolitikát válságba sodorta, hűséges marad a küldetéséhez, azaz szereti és imádja Jézust a legszegényebb és legelhagyatottabb emberekben, köztük jelesen a migráns és menekült testvéreinkben. Az Egyháznak anyai szeretettel kell elkísérnie őket a migráns tapasztalat minden fázisában, az útrakeléstől a visszatérésig, úgy, hogy az útvonaluk mentén az összes helyi egyházi intézmény legyen főszereplője az egyetlen küldetésnek, saját lehetőségei szerint. Az Urat felismerni és szolgálni az ő »vándorló népében« olyan felelősség, mely egységbe fűzi az összes részegyházat az állandó, összehangolt és hatékony együttműködés kiárasztásában.”

A pápa nem rejtette el aggodalmát az intolerancia, a diszkrimináció és az idegengyűlölet miatt, mely Európa számos térségében megjelenik. „Ezt sokszor a másik, a különböző, az idegen iránti bizalmatlanság és félelem motiválja. De még ennél is jobban aggaszt engem – mutatott rá – annak szomorú megállapítása, hogy a mi keresztény közösségeink Európában nem mentesek ezektől a védekező és elutasító reakcióktól, melyeket egy kevéssé pontosított »erkölcsi kötelesség« igazol: a kulturális és vallási identitás megőrzése.”

Az Egyház az összes földrészen a hittérítők migrációja révén terjedt el, akik tudatában voltak Jézus minden kultúra minden emberéhez szóló megváltói üzenete egyetemességének. Az Egyház történetében jelen volt a kulturális elkülönülés és elhatárolódás kísértése, de a Szentlélek mindig segített felülemelkedni ezeken, biztosítva az állandó nyitottságot a másik felé – hangsúlyozta a pápa. – Biztos vagyok abban, hogy a Szentlélek ma is segít bennünket a nyitott magatartás megőrzésében, mely lehetővé teszi az akadályok legyőzését, a falak lebontását.

Európa egyházainak meghallgatása során komoly nehézséget észleltem a migránsok és menekültek tömeges érkezésével szemben – folytatta Ferenc pápa. – Ezt a nehézséget abban a gazdasági válságtól fémjelzett történelmi helyzetben kell tekinteni, mely mély sebeket ejtett. Másfelől pedig a vendéglátó országok nem voltak felkészülve egy ilyen összetételű migránsáradatra. Jelzésértékűek továbbá az európai egyesítési folyamatok határértékei, azok az akadályok, melyekkel szemben az emberi jogok egyetemességét konkrétan alkalmazni kell, a falakkal szemben, melyek megsértik az integráns emberiséget, mely az európai civilizáció egyik legszebb gyümölcse.

A keresztények számára mindezt, túl a világi önmagából eredő értelmezésen, az Isten teremtette emberi személy központi szerepének a logikájában kell értelmezni – szögezte le a Szentatya. – Egy nagyszerű egyháztani távlatból nézve megannyi hittestvérünk érkezése az Egyháznak alkalmas lehetőséget kínál arra, hogy teljesen megvalósítsa a saját katolikusságát, amit a hitünk alkotó elemeként minden vasárnap megvallunk a templomainkban. Az utóbbi években sok részegyház gazdagodott katolikus migránsok jelenlétével, akik magukkal hozták liturgikus és apostoli lelkesedésüket.

A missziós munka szempontjából a pápa szerint a migránsáradat jelenléte új missziós frontot nyit, mely kiváltságos alkalom Krisztus és evangéliuma hirdetésére, és ehhez el sem kell hagynia senkinek sem a helyét, hogy konkrétan tanúságot tegyen a keresztény hitről a szeretetben és a más vallási kifejeződések iránti mély tiszteletben.

Beszéde záró részében Ferenc pápa röviden összefoglalta a 2018-as menekültek világnapi üzenetének négy kulcsszavát, melyek a befogadás, az oltalmazás, az előmozdítás és az integráció.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír