Az ökumenikus imahét megnyitása egyházmegyéinkben – FRISSÍTVE

Hazai – 2016. január 20., szerda | 12:10

A Krisztus-hívők egységéért meghirdetett ökumenikus imahét január 17-től 24-ig tart. A 2016-os imahét igéje: „Arra hívattunk, hogy az Úr nagy tetteit hirdessük!” (1Pt 2,9)

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Debrecenben január 17-én, vasárnap az Attila téri görögkatolikus templomban tartották meg az ökumenikus imahét első alkalmát. Fekete András görögkatolikus parókus mondott köszöntőt, majd Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök hirdetett igét.

Isten nagy tette a kinyilatkoztatás. A megtestesült Isten közösséget vállalt velünk, hogy megmutassa, mennyire szeret bennünket. Ahhoz, hogy ezt megértsük, szeretetközösségben kell lennünk egymással. Palánki Ferenc püspök beszédében elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy az Isten nagy tetteit és szeretetét mindenki megérti, fel tudja fogni. Erre utal az a bibliai kép is, amikor az apostolok a Szentlélek befogadása és kiáradása után kimentek Jeruzsálem főterére hirdetni az Isten nagy tetteit, és azt mindenki megértette.

„Történt hozzám az Isten szava” – utalt az „Így szólt hozzám az Úr” (Jer 1,4) korábbi fordítására a püspök, amely találó kifejezés arra, hogy az emberhez eljutó Isten üzenete egy történet, tehát az ember be tudja azt fogadni.

Isten nagy tetteinek hirdetésében a legfontosabb: „Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta” (Mt 28,1–10) – ez az imahét első napi gondolata. A feltámadás olyan valóság, amely meg kell hogy határozza az ember életét. Hisszük-e, hogy van feltámadás, hogy mi is feltámadunk, és az Isten bennünket arra hívott meg, hogy örök életünk legyen? – tette fel a kérdést a megyéspüspök.

Amikor a munkahelyen, a közösségben, a családban visszautasítást, sikertelenséget tapasztalunk, „Uram segíts!” – szoktuk imádkozni, és csalódunk az Istenben, ha nem úgy segít, ahogy elvárjuk tőle. Istent nem lehet irányítani. Ha ezt megértjük, és a jó szándék, a jóindulat vezérel bennünket, akkor megéljük a megtérést, a húsvéti fordulatot és így imádkozunk: „Itt vagyok Uram, segíts, rendelkezésedre állok, és legyen meg a Te akaratod, hogy rajtam keresztül »történjenek« a szavaid másokhoz, a te irgalmasságod, megváltó műved nagy tette.”

Ebben a fordulatban tehát rádöbbenünk arra, Isten nem abban segít, hogy minden sebünket orvosolja, hiányunkat betöltse, gyengeségünket megerősítse, hanem abban, hogy a bennünk lévő ürességet el tudjuk viselni, a sötétben is képesek legyünk emberek maradni. Az ember élete ekkor fordul meg, ekkor válik igazán kereszténnyé, amikor átmegyünk a sötéten a világosságba, és a húsvét fényénél tudjuk és hisszük, hogy létezik a világosság – fogalmazott Palánki Ferenc püspök.

* * *

Kaposvári Egyházmegye

Az ökumenikus imahét megnyitására a Kaposvári Egyházmegyében a szokásoknak megfelelően a kaposvári  református templomban került sor január 17-én, vasárnap.

A házigazda Bellai Zoltán püspöki tanácsos, református lelkész köszöntötte a testvéregyházak képviselőit, Balás Béla kaposvári megyéspüspököt, Vígh Bence metodista lelkészt, Pongrácz Máté evangélikus lelkészt, Nagy Vendel katolikus püspöki helynököt, Rajkai István, Nyéki Kálmán katolikus plébánosokat, Tomanek Ferenc és Balogh Péter káplánokat. Örömét fejezte ki, hogy ismét a kaposvári megyéspüspök hirdeti az igét a református templomban.

Balás Béla püspök a nap igéjéről beszélt, Jézus feltámadásáról (Mt 28,1–10). A megyéspüspök elmondta, hogy nagyon sok követ és tornyot építünk ember és ember között, ugyanezt tesszük, amikor ideológiákat állítunk egymással szembe. A mindennapi életünkben is ott vannak ezek a kövek, melyeket el kellene hengerítenünk, hogy örömmel tapasztaljuk azt, amit az asszonyok átéltek Jézus sírjánál.


A református közösség nevében Seres Gabriella református lelkész is köszöntötte a jelenlévőket.

* * *

Székesfehérvári Egyházmegye

A székesfehérvári ökumenikus imahét nyitó alkalmán, január 17-én a székesegyházban gyűltek össze a város katolikus, református, evangélikus és baptista hívei, hogy együtt imádkozzanak a megosztottság megszűnéséért a keresztény közösségekben és a világban.

Az imanyolcad első alkalmán Szemerei János evangélikus püspök tartott igehirdetést. Az ökumenikus imahét kezdetén a székesfehérvári bazilikában a város felekezeteinek lelkipásztorai azért imádkoztak, hogy Isten népe a Szentlélek által a szeretet és szentség közösségévé válhasson. Spányi Antal megyéspüspök az imaalkalmak kegyelmeiért, Isten népének egységéért fohászkodott.

Az imahét útmutatóját idén a lettországi keresztények állították össze. Szentírási alapjául a következő, Péter első leveléből való igehelyet választották: „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket, akik egykor nem az ő népe voltatok, most pedig Isten népe vagytok, akik számára nem volt irgalom, most pedig irgalomra találtatok” (1 Péter 2,9–10). Az első este témáját a Rigai Katolikus Ifjúsági Központ közössége határozta meg „Ne maradjon a kő a sírnál” (Ez 37,12–14) mottóval.

Szemerei János evangélikus püspök igehirdetésében hitünk legfontosabb közös örökségéről, Jézus Krisztus golgotai haláláról és feltámadásról beszélt. „A Krisztus-hívők ma is úgy tekintenek Jézus győzelmére, mint hitük legfontosabb kapaszkodójára, amely megtöri a bűn és a halál hatalmát. Igaz, nem egyforma liturgia szerint ünnepeljük, de Isten tette és ajándéka összeköt bennünket” – mondta a püspök, majd hozzátette: „Régóta tanuljuk egymás megértését, de nem mondhatjuk, hogy minden jól működik közöttünk. Jól mutatja ezt a szentföldi Szent Sír-bazilika, az a hely, ahol valóságosan megtörténtek a húsvéti események... A templomot számos felekezet tartja fenn, keleti és nyugati keresztények, akik százötven éve nem tudnak megegyezni abban, hogy a bazilika oldalán álló létrát ki mozdítsa el. Sok minden áll még előttünk, sok mindent át kell imádkoznunk, hogy a létra, vagyis a kő nem maradjon a sírnál. Isten eltávolította a követ, minden ember számára elhozva a reményt, az örök üdvösséget. Nekünk ebben a reménységben egyességre kell jutnunk.”

A püspök arról is beszélt, hogy a lett keresztény testvérek, akik az imahét anyagát összeállították, átélték a húsvéti csodát, amikor felszabadultak a szovjet elnyomás alól. Tudták, hogy ezt nem emberek vívták ki. Isten ajándékaként tekintettek a rabságukból való szabadulásra, mint ahogy a 2010-es chilei bányaszerencsétlenség túlélői is, akik a csoda örökösei lettek. A föld alatti pokolból a hatvankilencedik napon sikerült kimenekíteni őket. Valami olyasmi történt meg, amit a megváltásban láttunk, a sötétségből egy új világba érkeztek, a fénybe. Isten kiemelte őket sírjukból. Ez mindent megváltoztatott életükben, mert az Isten szeretetét megélő ember másképp néz a világra.

A beszéd után a hitvallás imáját Ugrits Tamás irodaigazgató vezette. A remény imáiban a lelkipásztorok az Isten gyermekeinek küldetéséért, a családokért, a közösségekért, társadalmunkért, a méltóságért és a szeretetért imádkoztak, valamint Isten Lelkéért, hogy meggyógyítsa megosztottságunkat.

A közösen elmondott Miatyánk után Spányi Antal megyéspüspök és Szemerei János evangélikus püspök záró áldásával fejeződött be az első ökumenikus imaalkalom Fehérváron.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, Kaposvári Egyházmegye, Székesfehérvári Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria